novella

Diane Phoenix: A nőgyűjtő

            Zárórai merengésemből kizökkent az ismerős zöld szempár és a Guerlain aftershave illata. Nocsak, nocsak… sejtettem én, hogy nem tudsz sokáig meglenni nélkülem, chéri. Ez egy igazi Casanova. Végig a szemembe néz, miközben fehér kesztyűs kezével finoman megérint, és leemel a falról. Tudja ám, mitől döglik a légy. Egy puha ágyba fektet… nem gondoltam volna, hogy csak így, nyilvános helyen, de sejtettem, hogy vad vagy.

novella

Havasi Mária: Ébredések

Ennyi év után is sajnálta, hogy az egyébként kellemes, csendes hálószoba ablakán a nap soha nem süt be. Szeretett volna a fényre gurulni, és örülni a nappalnak. Eszébe jutott a régi mozdulat, amikor csenevész karjával átfonta saját kis testét. A rátörő emlék megmozdította a karját, átölelte alvó kedvese vállát.