trauma/írás

Istók Vera: csattog a szíj

csattog  a szíj a hátamon

térdeplek ez a feladatom

nem fáj most még nem fáj

megszoktam

úgyis vége lesz vége lesz egyszer

megver anyám részeg dühében időnként

támad az iszonyat

tönkretetted az életem fröcsög rám  a nyál

morzsolt kukoricán térdeplek

tudom hogy bűnös vagyok

10 évesen

úgyis kurva leszel önző dög szar szemét alak

tudom önző vagyok nagyon 

kurva leszek

hogy volt jogod azt mondani hogy apád ne jöjjön vissza

miattad nem jön vissza

gondolkodtam magamban

miközben csattogott a szíj nem éreztem már

miért is mondtam ezt mert

hát ha együtt vannak üvöltöznek egymással és repül a porszívó

kinek is jó ez

nem éreztem a fizikai fájdalmat igazán

mint ahogy nem éreztem mikor megerőszakoltak 10 évesen

nem volt fájdalmam

elmenekültem máshová

hogy aztán 50 éves korom felett vívjak démonaimmal

s most jött el a testi fájdalmak elengedése

mert nekem is fájt fájt nagyon az ütés gyerekként 

testem széthasítása

a test emlékezik

ez a múlt s a jelenben

már nem üt senki

nem támad rám

iszonyat

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: