Istók Vera: Vigyázzállás!

vigyázzban állsz érted?
nem mozogsz !
karod sem emelheted!
És indult a fakanál
combra, karra, ahova ért
meztelen volt felsőtestem,
bugyiban álltam ott,
8 évesen
álltam vigyázzban
záporoztak az ütések
te szemét, állat
fogadtam
bűnös vagyok
verést érdemlek
de amikor anyám nem lát
tele szájjal nevetek
én akkor is jól érzem magam
mert az élet szép
és engem nem láthatnak sírni
mert ez a szégyen
s én nem vagyok áldozat
csak azért sem.

Istók Vera: Kushadj kutya
sarokba szorított
a kövér nagy test
védekeztem
nem volt szabad
szűk volt a sarok
tekergőztem
11 éves voltam
kushadj kutya
záporoztak az ütések
alkoholos lehelet
leköpött
s nem kushadtam
nem könyörögtem
tudtam már rég
nincs kegyelem
anyám, ha iszik
akkor nincsen.