novella

Havas Juli: A szerelem kémiája

Egy centi bőre, ha hozzám érne, az is elég lenne, sóvárogtam szerényen, pedig legkevesebb másfél négyzetméter bőr tombolt rajtam az érintéséért.
– Nem vettem észre, hogy annyira sokat ittál.
– Nem szoktam inni, nem tudhattad. – Most tényleg megőrülök, ha nem ér hozzám.
– Megőrülök, annyira vágyom hozzád érni – mondja. Megcsörrentek rajta a tárgyak, ahogy leteszi a tálcát a földre.