– Mami, mindenki azt mondja a suliban, hogy nekem olyan fura nevem van! – mondta Hunter.
– De miért, kisfiam?!
– Hát azért, mert hol azt nem értik, hogy Hunter, hol meg azt, hogy Benzin.
– Ó, kisfiam, cseppet se szomorkodj emiatt! Igazán egyedi neved van! Ükanyád korából származik, amikor még különös, motorral hajtott közlekedési eszközök voltak. Várj csak, mutatok valamit! – és ezzel kihúzta a komód legalsó fiókját.
Hunter érezte a pillanat jelentőségét, azt a fiókot ugyanis ritkán használták. Anyja elővett egy különös könyvet, lassan kinyitotta, majd egy pillanatra a fiúcska kezébe adta.
– Jajj, de nehéz – mondta, és anyja mellé telepedett a kanapéra.
– Tudod mi ez? – kérdezte az anyja.
– Ez valami könyv?
– Igen, olyasmi, egy napló, amit Ükanyád írt. Sok érdekesség van benne, de most azt a részt keresem, ami a nevünkre utal – mondta lassú lapozgatás közben.
– Megvan! Na, ezt hallgasd meg… – majd hátradőlt, és elkezdett olvasni.
2022. december 5.: “Negyven éve vezetek, de ilyen még soha nem történt velem. Elfogyott a benzin a szokásos kutamon. Ismeretlen helyen kellett tankolnom, ahol a nagynyomású adagolóból gejzírként zubogott rám az üzemanyag, ahelyett, hogy a kocsim tankjába ment volna. Alattam benzintócsa keletkezett, és az új gatyám, a kesztyűm, a cipőm úszott a folyadékban. A kutas, mint egy udvarias recepciós, azt mondta, majd elpárolog, ne aggódjak. Könnyen beszél, neki ma a kisujját sem kellett mozdítania, mert mindenki maga akart tankolni. Fizetéskor benzinkannát is akartam venni, hogy abba is tölthessek üzemanyagot, legyen tartalékom a hétre. Persze az már elfogyott. Leparkoltam az OMW mögött, és átsétáltam az út másik oldalán lévő kúthoz, hátha ott még van, és talán ezalatt elpárolog a ruhámból a kéretlen szag is. Sikeres beszerzés után visszafelé vettem az irányt. Vittem a tíz litert csomagolva, így elégedetten álltam meg a zebránál, majd egyre vadabb gondolatok kezdtek kavarogni a fejemben. Kinek is tudnám elmesélni egyszer, nagy sokára, ezt az abszurd élményemet: Tele vagyok benzinnel! A zebrán átkelve felhívtam a férjemet, hogy sikerült szerezni az Ecseri úti kúton kilencvenötöst, de a forgalom zajától nem hallott engem.
Ahogy átértem az úton, a McDonald’s zöld gyepére léptem, a legrövidebb utat választva az autóm felé. Egy sötét Mercedes kisbusz fekete ruhás utasai álldogáltak a parkolóban a kocsijuk mellett, és nagyon furán méregettek. Biztos nepperek! Máris megjelentek? A kanna lenne gyanús? Tán riválist látnak bennem, vagy a benzinre fáj a foguk?
Halált megvető bátorsággal mentem el mellettük, amiben fantáziám is segített: a jégkorszakba képzeltem magam. Közvetlenül a fagyhalál előtt, és a sikeres vadászat diadalával mondtam ki: Erre a hétre megvan az én mamutom! A mámor, ami átjárt, valóságos volt. A ruhám kipárolgása miatt úgy éreztem magam, mint egy drogos; a gőz hol elkábított, hol mélységes elégedettséget és békét teremtett bennem. Az illékony anyag eszembe juttatta, hogy régen titkon raliversenyző szerettem volna lenni. Na, a szagom olyan volt, mint egy autószerelőé, péntek délután.
Ezután mégis émelyítő félelem fogott el, mert járó motorral erősen aggasztottak a furgonokból kirepülő, égő cigarettacsikkek a Hungária körúti dugóban. Pedig csak lehúzott ablakkal tudtam elviselni a kocsiban terjengő szúrós szagot. Ha véletlenül betalál hozzám egy, akkor mi lesz? Lángoló, autójukban égő emberek képe jelent meg szemem előtt, valamelyik ócska akciófilm reklámjából.
Rémületemben rögtön át is kereszteltem magam: Benzinhunter! Ez lesz az új nevem! Ettől ismét elégedettség és bódultság töltött el. Az adag egyenletesen szállt fel orromon keresztül az idegsejtjeimig. Az új jégkorszak és az utolsó civilizáció határán élő zajos többség nem érdekelt többé. Mára megvan a mamutom! Hiába, aki vadászni akar, annak mindenre fel kell készülnie!”
Az anya letette a naplót, és felsóhajtott. Elrévedt tekintetét egy kis könnycsepp fátyolozta, amikor átölelte imádott fiát. Hunter a történet alatt meg sem moccant a kanapén, elbűvölve hallgatta anyját. Most azonban büszkén kihúzta magát, majd rövid gondolkodás után azt kérdezte: