Ajánló Kácsor Zsolt Pokoljárás Bipoláriában című regényéhez
“Odakinn most alkonyul, de bennem az éjszaka már egy hete tart: idebenn még mindig nem jött föl a Nap, talán soha nem is bukkan már elő, ezért az éjjeliszekrényemre, amely valójában éjjel-nappali szekrény, gondosan kikészítettem a gyógyszereket, a kötelet meg a kést” – ezzel a mondattal kezdődik a Pokoljárás… Az olvasó a regény legelső pillanatától kényelmetlenül érezheti magát, mert pillanatok törtrésze alatt szembesül az elbeszélő összes poklával. Az olvasónak az az egyetlen vigasza, hogy ez nem az övé. Ezért lapoz tovább, és végig ezzel a gondolattal nyugtatja magát, hogy nem én, nem én.
Az egész regényen átível a bűntudat, amiért cserben hagyta a családját és lemondott a testvéréről. Ahogy a fájdalom és a szenvedés is, mert egyre nehezebben tudja viselni ezeket a terheket. „Nem akarom ezt tovább csinálni. Nem akarok továbbra is én lenni. Nem akarok senkinek megfelelni többé. (…) És a bűneim számosak. Megérdemlem a halálbüntetést.” (186)
A szerző a legapróbb részletekig beenged az életébe. Abba az életbe, amit senki nem akarhat magáénak: “Zéró Semmi vagyok” – Kácsor sorával sokkal többen tudunk azonosulni, mint elsőre gondolnánk, hiszen mindannyian éreztük már magunkat semminek, üresnek.
Kácsor Zsolt egy olyan valóságba kalauzol, ahol kettős életet él, de egyikben sincs igazán jelen. Bipoláriában minden gyanús, zavart és szorongást keltő, és éppen ezért nem lehet élni a másik életet sem. A két élet akkor egyesül, amikor az író bemutatja, hogy nincs is igazán másféle élet, a Bipoláriában megszokott szabályok, a félelem és „nem létezni akarás” az elképzelt jövőbe is átjátsszák magukat, megtagadva a szabadság lehetőségét. De az önfeledt szabadság talán el sem érhető, mert a depresszió olyan erővel bír, hogy azt nem lehet felülmúlni. A Lucy Corazónhoz fűződő, mindent elsöprő szerelme sem képes megváltoztatni a mániás depresszióval járó, kínzó kételyt: minden kötődésben ott van a szorongás, hogy egyszer úgyis vége lesz. „Ez a nő maga volt a rémálom. Rémálom a mennyországban. Ez a nő a Lucy Corazón nevű nő mesebeli és mennyei nő volt.” (36)
Kácsor Zsolt tanúként számol be arról, amit Bipoláriában megtapasztal. Éppen ettől lesz a regény annyira személyes és intim, hogy az olvasó, miközben forgatja a könyvet, gyakran érezheti zavarban magát. Az író nem is hagy más választást, a kőkemény valóságot tolja elénk.
Ebben a közegben bármi megtörténhet, nincsenek énvédő határok, mert az elbeszélő nem ura az életének. A regény az elbeszélő és a “halott” ember legbensőbb harcaival szembesíti az olvasót. “Fogalmam sem volt róla, hogy akit kiadnék, az nem én vagyok, hanem a halott ember belül, egy idegen. Egy idegen ember, aki bennem lakik és a vesztemre tör. Halott, ezért tapad ahhoz, aki él.” (29)
A fejezetek címe csupán mássalhangzókból áll. KTLT. “Ó, ez milyen szép kifejezés. Kitelt. A mássalhangzói is szépek: KTLT. Igen, kitelt az időm, ami nem azt jelenti, hogy letelt. (…) KTLT. Ezek a “kötelet” mássalhangzói. Kitelt az időm, kötelet akarok, és nem gondolom, hogy vannak véletlenek.” (181) Az író ezeken a mozaikokon keresztül mutatja meg azt a kettősséget, ami a személyiségében is visszaköszön: a mániás depressziós, üres lapként magára tekintő embert, és a “valódit”; azt a másikat, ami nem is létezik, amiről ő maga sem tudja, hogy milyen is valójában, így azt az olvasónak meg sem tudja mutatni. Amint komolyra fordulna a viszonya önmagával, vissza is tér Bipoláriába. Ebből is érezheti az olvasó, hogy az elbeszélő ott érzi magát igazán otthonosan.
A Pokoljárás egy nagyon sötét, nyílt, őszinte és érzékletes napló a lélek legaljáról, a legsötétebb bugyrokról. A regény terápiás irodalomként is értelmezhető; elmegy a “falig”, fájdalmasan gyönyörű minden sora. Bipolária olyan hely, ahova senki sem akar ellátogatni, de amikor már ott van, képtelen onnan szabadulni. Ez a könyv igyekszik megmutatni az olvasónak, hogyan tud szembenézni a depresszióval, és az ebből fakadó nehéz döntésekkel. Ez a felismerés hozhatja el számára a szabadságot.
Kácsor Zsolt: Pokoljárás Bipoláriában, Kalligram, Budapest, 2023