– Mi van már megint? Nem látod, hogy nem érek rá? – ripakodott rá Tibor Edinára, ahogy a lány bekopogott az iroda ajtaján.
– Ez az én irodám is! Amúgy meg, fontos az ügy – felelte Edina, és egyáltalán nem hallatszott a hangján, hogy tartana a kollégájától.
– Mi lehet fontosabb a kávémnál? Majd megyek, ha megittam – bökte vissza az ötvenes nyomozó, majd a székével hátat fordítva a lánynak, folytatta az iszogatást.
– Rendben, de ne rinyálj, ha csak engem fognak kitüntetni az ügy megoldásáért! – feleselt Edina, és becsapta maga mögött az ajtót.
Tibor szeme kikerekedett, felugrott a székéről és a kávéspohárral a kezében Edina után rohant.
– Mégis mit képzelsz, te kis taknyos!? Azonnal gyere vissza! – kiabálta. Az egész folyosó őt nézte, de egy cseppet sem zavartatta magát.
Edina megállt egy épp letartóztatott prostituált előtt, és kivette a kezéből az esernyőjét. Tiborhoz lépett, kinyitotta az esernyőt, és kollégája feje fölé tartotta.
A férfi arca elvörösödött, és úgy fújtatott, mint az angol teafőző. A poharában lötyögött a kávé, és továbbra is eltorzult hangon kiabált:
– Most meg mi a fenét csinálsz? Megőrültél?
Edina teljes nyugalommal állt a férfi előtt, és halkan válaszolt:
– Várom, hogy elmúljon a vihar.
A rendőrőrsön kitört a röhögés. Még azok is fennhangon nevettek, akiket az imént tartóztattak le. Tibor feje pulykavörössé vált. Már nem kiabált, de a dühtől rekedtté torzult a hangja:
– Te hülye picsa! – azzal megfordult, dobogó léptekkel elrohant, és becsapta maga mögött az irodája ajtaját.
Edina összecsukta az esernyőt, visszaadta a tulajdonosának és megköszönte neki.
– Igazán nincs mit. Örülök, hogy láthattam dühöngeni azt a seggfejet!
Mindenki folytatta a munkáját, mintha az imént nem is rendezett volna a főnyomozó jelenetet. Edina a konyhába ment és készített két kávét. Egyet magának, egyet pedig Tibornak. Lassú, magabiztos léptekkel indult az iroda felé, és megállt az ajtó előtt, mert hallotta, hogy a kollégája épp telefonál. Nem akart bemenni, de azért a közelben maradt, hogy minden hallhasson.
– Miért pont én? Miért mindig én kapom a béna kezdőket? Most komolyan?! Ezzel a tinivel akarjátok kiszúrni a szemem? Adjatok mellém egy normális munkatársat! Nem, nem akarom megérteni, és nem akarom elismerni, hogy jól dolgozik! Semmihez sem ért! Ne! Nem teheted le a telefont! Főnök! – kiabált ismét, majd hatalmas erővel csapta le a telefont. Ezután már csak egy „hülye seggfej” megjegyzés szűrődött ki.
Edina elérkezettnek látta a pillanatot, hogy bemenjen az oroszlán barlangjába. Tibor gúnyosan nézett rá, és megkérdezte tőle:
– Na, mi lesz? Betolod a formás seggedet, vagy egész nap ott fogsz ácsorogni? Ideje lenne dolgozni végre!
Edina leült az asztalához, és felpolcolta a lábát. Tibor lassan lenyugodott. Odament a kollégájához, karját összekulcsolta a mellkasán és az asztalnak támaszkodott.
– Késett a kávém.
– Egy lány meghalt.
– Miatta nem kaptam kávét? – bosszankodott Tibor.
– Ne legyél nagyobb seggfej, mint amilyen vagy! Mi kaptuk meg az ügyet.
– Szóval gyilkosságról van szó.
– A szülei úgy gondolják, hogy igen.
– Na, persze! Egy újabb telefonbuzi, akivel nem törődtek és a halálba táncolta magát. Most meg a szülők lelkiismeret-furdalástól fulladozva követelik az igazságot! – morgott tovább a nyomozó.
– Szerintem igazuk lehet.
– És ezt a baba-mama klubban mondták neked?
– Nem. A Tini magazinban olvastam. Na, figyelj ide, faszikám! Én már kutakodtam egy kicsit, amíg te a menstruáló szüzet alakítottad. Szóval két lehetőség van! Az egyik, hogy meghallgatsz és együtt aratjuk le a babérokat.
– Vagy?
– Vagy itt hagylak a francba, és jelentem a Főnöknek, hogy ideje lenne nyugdíjba vonulnod.
Tibor egy szót sem szólt. Edina arcára elégedettség ült ki.
– Akkor folytatom. Terjed az egyik közösségi oldalon egy trend. Tudom, hogy utálod ezeket az internetes szarságokat, ezért is vettem a kezembe az ügyet. Felhívtam egy pár ismerősömet és sikerült a gyanúsítottak számát háromra szűkíteni.
– Akkor nekem mi dolgom ezzel? Te már mindent elintéztél, te kis zseni! – felelte gúnyosan Tibor.
– A holttestre azért vethetnél egy pillantást! Azt hiszem, ez a gyilkossági ügy még neked is mutathat újdonságot. És még nem kaptam el a tettest.
– Ha lesz szabadidőm és hullanézegetésre vágyom, majd szólok.
– Állj le! Van még más is. Az egyik gyanúsított…
– Mi van vele?
– Tessék, az akta. Ismerős, ugye? Régi cimborád.
– Ez lehetetlen – csapott az asztalra Tibor, ahogy meglátta a papírokat.
– Én is azt hittem! De aztán utánajártam.
– Te kis buzgómócsing!
– Nevezz, aminek akarsz, akkor is megfejtettem az ügyet. Kiderült, hogy két hete szabadon engedték Gézát. Kis barátunk azonnal bele is kezdett a legújabb projektjébe. Tinilánynak adta ki magát a TikTokon, aki barátokra vágyik. Gézánk egész jól kikupálta magát a dutyiban, ugyanis nagyon meggyőző profilképet és videókat készített magáról. Még arra is jutott ideje, hogy hanganyagot szerkesszen, amivel pár lányt arra ösztönzött, hogy csonkítsák meg magukat. Utána könnyen végezni tudott velük. Ez az én elméletem.
– És mi van a másik két gyanúsítottal?
– Még nem sikerült teljesen kizárnom őket, de én tutira veszem, hogy Géza keze van a dologban. A bizonyításban segítened kell! Találtam valamit a lány testén, ami érdekes lehet. Mit gondolsz?
– Gyerünk a hullaházba! – felelte Tibor, és már el is indult kifelé. Az ajtóban megtorpant és visszanézett.
– Viszem. Kávé nélkül sehova – mondta Edina, széles mosollyal a szája sarkában.
(Fotó: John Schnobrich, kép forrása: Unsplash)