
Katona Diana: Búcsú
Nem beszélünk a sok évvel ezelőtti törésről, a bűnlajstromom most rejtve marad, csak mosolygósan igyekszünk behozni valamicskét abból, amiről az évek alatt lemaradtunk.
a Péterfy Akadémia online irodalmi folyóirata

Nem beszélünk a sok évvel ezelőtti törésről, a bűnlajstromom most rejtve marad, csak mosolygósan igyekszünk behozni valamicskét abból, amiről az évek alatt lemaradtunk.
Repes a szívem, hogy végre látom, elfeledkezem az osztályról, a kirándulásról, és csak vele vagyok elfoglalva, amíg az osztályfőnök rám nem szól, hogy mennünk kell. Mindenféle apró ajándékot kapok tőle, főleg csokikat, az egész találkozás mégis valami kellemetlen érzéssel tölt el. Először döbbenek rá, hogy idegen, furcsa, talán kissé szégyellni való alak ő.
Akinek könnyen sikerült vagy hamar jött meggondolatlan, mire vártok még, ti nem akartok? kérdezi és nem látja, hogy szavaiba újra meg újra belehalsz.