a Péterfy Akadémia online irodalmi folyóirata
Szóval, Jutka valamiért kötelességének érzi, hogy állatságokat posztoljon nevelő célzattal, a cuki cickánytól a Coelho arcképekre vésett orbitális közhelyeken keresztül a minimum 4 éve meghalt sokgyerekes anyuka AI által generált szívszorító történetéig.
– A bűnbánat személyesen történik – lejjebb engedi a vállát. – Isten nevében nem tudom a férjét feloldozni úgy, hogy nem ő végzi el a szentgyónást – hallom, hogy megsajnál.
– Akkor se, ha ő már erre nem képes?
Vendégszerző rovatunkban ma Hajdu György verseit olvashatjátok.
– Milyen szépen ellegelészne itt egy tehénke! Elkezdhetnénk a házat is a szomszéd telken, és akkor nem kellene a kisszobában lakni apósomnál – tűnődik hangosan.
B.B. a magával hozott pénzből már két éve élt San Joséban, Costa Rica fővárosában, annak is a déli részén, ahol egy kellemes, dombra felfutó utcácskában bérelt egy bambuszból épült, pálmalevelekkel fedett házat.
Anno a férje eljárt vele egy társastánc tanfolyamra, de tudta, hogy csak a kedvéért csinálja, így nem akarta tovább feszíteni a húrt. Most megegyeztek, hogy amíg búvárkodik, addig ő salsázik, és így mindenki elégedetten és feltöltődve érkezik haza.
Veronika dermedten állt a férfival szemben, aki a szájából lávaként kifröccsenő nyálcsóvákkal olyan volt, mint egy vulkán.
Én piszkáltam a betűtésztákat, próbáltam kirakni belőlük valami értelmes szót, de ijedtemben erre nem nagyon voltam képes. Mert amikor öregapám kiöntötte a levest, akkor teljesen megfagyott az amúgy is fagyos levegő, és akkor már apám és anyám sem jópofizott tovább az öreggel.
Egy olyan országban élek, aminek a nyelvén nem tudok segítséget kérni. Se másnak, se magamnak.
Amíg Rózsa zizegett a papírokkal és hümmögött, Kata az arcát fürkészte. Pedig tényleg mindennek utánanéztem, számlaképes is vagyok. Tanácsadás, azt mondták, az jó lesz. A bolt papírjai is rendben.
Ültében elnézi a lányt, ahogy dühöng, szeme bedagad a bevitt sérelmektől. Angolul beszél vele, hogy az üzletben bujdokló brit gyakornoka is értse az üzenetet, vele nem lehet szórakozni.
A szaki komótosan lemérte, elmagyarázta, kikereste a jó méretet. Minden mozzanat ismert volt, pedig soha azelőtt még csak hasonló helyzetben sem voltam. Pontosan tudtam, mit hogy kell csinálni, mit fog mondani és miért, és azelőtt tudtam, hogy nyitom ki az ajtót újra és szerelem be a zárat, hogy kimondta volna.
A nő sírva ugrik utána, felveszi a földről az ordító kislányt, a karja természetellenesen kifordult. A férfi hátrébb lép pár lépést, az arca egészen elfehéredik.
Azután soha többé egy szót sem tudtak kihúzni belőle, hisz ki beszél szívesen arról, ami hihetetlen, hogy aztán látnia kelljen a hallgatók szemében a hitetlenkedést?
Csak addig kisztihand, míg a férjem haza nem jön, mert ellátja a baját. Papucsban indult dolgozni? Lefagy a lába!
– Azannyát! – mondta, majd lelkesen feltápászkodott, kivette az íróasztal fiókjából az útlevelét és egy Costa Ricába szóló repülőjegyet, mindkettőre cuppanós csókot nyomott, és zsebre vágta a dokumentumokat.
Nagyon nem vágytam anyám sorsának ismétlésére, aki fogyatékos húgommal élt együtt öregségében, én meg eltartottam őket.
Ő meg csak állt az ágy mellett, és egy szót sem szólt. Mit mondhatott volna? Hogy nem bírt sötétben lenni? Ezeknek fogalmuk sincs, milyen az, ha hazaérsz, és hiába nyomod meg a villanykapcsolót.
Elerőtlenedett hangon válaszolta, hogy nem tud fölállni, még a járókerettel sem. Enni sem akar, úgyis kifolyna. Arra kérte Amáliát, hogy szóljon Melindának, ki kellene cserélni a pelenkáját.
