Tag: Csúcs Krisztina

A közös nyelv hiányát hangerővel pótolta, és amikor ezt sem értették, addig verte a zárka ajtaját, míg a sokat próbált francia sergent magyar szókincs és türelem híján úgy megrugdosta, hogy a két nap alatt, míg sem enni, sem inni nem kapott, szépen megszelídült.

Bár a vörös szememen, a homályos látásomon és a nyolcvanas éveket idéző, sikkesen gubancos hajamon nem sokat tudok segíteni, de már legalább nem nézek ki úgy, mint egy területharcot vesztett örömlány.

Érezte, ahogy elborítja a tehetetlenségből fakadó düh. Nem a lányára haragudott, hanem a helyzetre.

Tiszta mázli, hogy a hallása már nem a régi, mert két befőttet is levertünk a nagy igyekezetben. Igaz, mindkettőn elsárgult már a cédula – Őszibarack 1952 –, de azért bűntudatom volt.

A gömbölyű körmök elfehérednek, ahogy a nehéz fülek kiszorítják a vért az ujjak végéből. – Hát ezt hogy hoztad el idáig? Nehezebb, mint te – mondja apu, miközben hangosan nevet.

Amikor az asszonnyal voltunk pár éve a kenyai szafarin, az sokkal fájintosabb volt. Ott minden all inkluzív volt, meg légkondis szoba, a pool bárba meg éjjel-nappal volt kiszolgálás. Nem is volt olcsó, de akkor muszáj volt. Előtte derült ki a Tomika, oszt kevés volt az arany karkötő a békességhez.

Oké, ha ennyi neked elég, én feladom és elfogadom. De majd tíz év múlva, ha rájössz, hogy nincs gyereked, Dani meg arra, hogy neki mégsem ez az élet a tökéletes, akkor kapkodhatsz, hogy találj egy megfelelő donort.

Ez lesz az első önálló karácsonyom, és nagyon izgatott vagyok. Májusban esküdtünk és utána költöztünk el az albérletbe. Boldog voltam az új felnőtt életünktől. Azanyu azt mondta, hogy vagy náluk töltjük a szentestét vagy ők fogják nálunk. A férjem azt akarta, hogy ketten legyünk, de meggyőztem.

Messziről vezetett az út az amszterdami katedrához. Elmerengett az ablakon túl zöldellő park képén, olyan volt, mintha egy művész festette volna az üvegre. Az ablaktábla másik felén a hallgatók kisebb csoportokban ültek a fűben, kerékpárjaikat a fákhoz támasztották, elmélyült beszélgetéseket folytattak, míg mások – megtalálva az ihletet – kihegyezett ceruzával éppen vázlatokat készítettek a holnapi beadandóhoz.