Category: vers
Fekete Márton versei
Hajdu György versei
Fekete Márton: Őszi fantáziák
Sötét leplet sző az éj;
Komor fejét leszegi,
Fekete Márton versei
Hajdu György versei
Néma őrzők a nyomtalan tájon,
feketék, rád emlékezők.
Mics Ildikó: Azt mondtad, jössz majd
elég egyetlen csendes óra, miután megjössz,
elég megérintenem a fa kérgét,
az objektív széles fókuszmezőben lát majd újra.
Hajdu György versei
Hajdu György versei
sohasem fejezzük be a mondatot
amit a félbetört mozdulat kísért
ki tudja ma már hogy miként és miért
Fekete Márton versei
Egyszer talán a Hold is ráteszi kezét az egymást fogó kezeinkre
Hajdu György versei
Ha rá gondolok
mintha mögöttem állna még
Hátamba döfte tekintetét
Hajdu György: Kisvárosi éj
Ujjaid közül
tenyeredből
a csönd-madár
hova száll
Bak Zsófia: Veled az éjben, az álmok foltos indián lován*
…ketten kutatnátok az akasztós szekrény
aljába hajigált göncök között
valami ünneplő nadrág után,
de rájönnétek, hogy kihíztam mindet,
kínotokban szoknyát adnátok rám harisnyával,
anyám úgy csipkedné a lábam,
mint gyerekkoromban…
Birovits Zsuzsanna: Koppanás
a viszki sugárban távozik belőlem
a nyelőcsövemet marja a sav
Deák. P. Blanka: Bűnbocsánat
Gerber Erika: Kegyelem
a fiú gimnazista és ismeri Ipper Pált,
nekem is hallgatnom kéne a 168 órát, mondja, és vesz nekem
egy gombóc fagyit, eper legyen, mondom – hátha megcsókol,
de ő Nixonról beszél meg Hruscsovról.
Árvai M. Tekla: Kihangosítás
Amit jó negyedszázad alatt erről meg lehetett tanulni,
tőled tudom, vagy inkább lestem el.
Bali Anikó: Szabadság a hógömbben
