Tag: Hajdu György

Néma őrzők a nyomtalan tájon,
feketék, rád emlékezők.

sohasem fejezzük be a mondatot
amit a félbetört mozdulat kísért
ki tudja ma már hogy miként és miért

Ha rá gondolok
mintha mögöttem állna még
Hátamba döfte tekintetét

Ujjaid közül
tenyeredből
a csönd-madár
hova száll