Tag: Havas Juli

Pont olyan kurva lesz, mint te vagy, ordította egyszer anyámnak apám. Pont olyan kurva lesz, mint a te anyád, kiabálta vissza az anyám. És akkor apám megpofozta. Abban a pillanatban megállt körülöttünk az idő, először minden elfolyósodott, aztán kimerevedett.

– Szóval, Violeta, dragǎ – nyilvánvaló, hogy az anyu bosszantására, direkt mondja románul a nevemet. – Szóval, ha azt mondod egy férfira, hogy nem tudod, szeret-e, akkor nem tudsz te semmit. Mert egy igazi nő százszázalékos pontossággal tudja, hogy a férfi szereti, vagy sem.

Szabad kezemmel lassan felrakosgatom a mellemre az elektródákat, intek a szememmel, ő azonnal érti, mit akarok, elindítja a gépet, visszaadja az unikornisos zsebtükröt, én visszapillantónak használva nézem az EKG kijelzőjén a dómszerűen felkapott hullámaimat.

Kicsi fiú nem sír, mondja a medvés katona, és a kezembe nyomja a csokit, már ki van bontva, látszik a végén a foga nyoma, de nem baj, beleharapok, furcsa az íze, csoki ízű, mégis csíp, már ettem ilyet Zolikáéknál.

Egy centi bőre, ha hozzám érne, az is elég lenne, sóvárogtam szerényen, pedig legkevesebb másfél négyzetméter bőr tombolt rajtam az érintéséért.
– Nem vettem észre, hogy annyira sokat ittál.
– Nem szoktam inni, nem tudhattad. – Most tényleg megőrülök, ha nem ér hozzám.
– Megőrülök, annyira vágyom hozzád érni – mondja. Megcsörrentek rajta a tárgyak, ahogy leteszi a tálcát a földre.

Rosa mama egyik tiszta pillanatában elhívta Hamil urat megbeszélni a továbbtanulásomat, Hamil úr pedig elhozta az unokáját, Abdult, aki hivatalosan kifutófiú, nem hivatalosan hekker, de erről nem szabad beszélni senkinek.

A férje közismerten zsugori, még előle is eldugja a pénzüket, azt is, amit ő keresett meg, vagyis nem tartja valószínűnek, hogy támogatná ezt a kis nőt. Megvárta, amíg a pincérnő kitette az asztalra a két kávét és a vizeket, utána kérdezett rá. Mégis fizet magának? Ajándékot ad? Előlépteti? A lány bőrén, mint valami kórság, vörös foltok jelentek meg. Most mi a baj, valami rosszat mondott?

Kilencvenszázalékos szaturáció. Hat liter oxigénnel.
Jól reagál az öreg, mondja az orvos.
Látja a kis doktornő szemén, hogy megbotránkozik az öreg szón. Ez az új generáció, fene se tudja, xy vagy z, ezek marha öntudatosak. Nem mondják azt a betegnek, hogy bácsi vagy néni, hanem udvariasan a nevükön szólítják őket. Ezeket megtanították viselkedni.

Vannak nálam idősebbek is, itt van például isten, bár azt nem tudom, hány éves lehet, és azt sem, vajon kikaparná-e a személyi igazolványából az életkorát, pedig jócskán sokezer pluszos, mégsem akar meghalni, mint én, csak azért, mert belefáradt a végeláthatatlan öregségbe.

– Egyáltalán nem esik jól, hogy félre akarsz dugni!
– Te hallod magad, hogy miket mondasz?! Féltékeny vagy egy halott íróra!