
Papp Eszter: Türkiz
Utálta, amikor a barátnője átváltott plázacicába. Ne hívj így! „Hogy? Olyan merev vagy, Tami, mint egy…” Ki ne mondd!
a Péterfy Akadémia online irodalmi folyóirata

Utálta, amikor a barátnője átváltott plázacicába. Ne hívj így! „Hogy? Olyan merev vagy, Tami, mint egy…” Ki ne mondd!
A fiatalabbak azt gondolják, ez a nő tuti sose nő fel, nem igaz, hogy nincs jobb dolga egy Vasas-BVSC meccsnél húsvét hétfőn, teljes sokk. Ha egy fokkal ügyesebb lett volna szegény, grillpartin is lehetne az apósáéknál. Ezt gondolják.
Elképzelem, ahogy lehámozzuk egymásról az izzadt ruhát, és megkeressük közös metszetünk.
Önök mindketten beismerték, hogy az otthonukba szabálytalanul, balesetveszélyes módon kötötték be az áramot a házukkal szemben lévő hálózati vezetékről. Önök mindvégig ragaszkodtak ahhoz, hogy egy ismeretlen segített maguknak ebben.
Ügyetlenül a székbe ül, kitátja a száját. Az orvos pár pillanatig matat benne, aztán közli az ítéletet: ezt a fogat bizony gyökérkezelni kell.
Gyökér ám a jó édes… – szaladna ki a szitok Méhész száján, de a doki már fertőtlenít, injekcióz, magyaráz, és mire Méhész rájönne, mi történik, már el is zsibbadt.
Belenézett a visszapillantóba: beesett arcot és vörös szemeket látott, kialvatlanságot, könnyeket. Igyekezett kitalálni, mit lehet vajon egy ilyen helyzettel kezdeni. Hűtlen nők mindig is voltak. Nem ő az első férfi, aki nem a saját gyerekét neveli, és ez kiderül.
Erős vagyok. Nincs szükségem segítségre. Nincs mit megbeszélni. A saját életemért én felelek. Anyám kislány koromban mindig azt mondta, hogy bármit megtehetek. Nem kell egy olyan férfival élnem, aki bánt.
Ő meg csak csodálkozott, hogy mondhat ilyet, szép és fiatal, úgy emelgeti a nehéz ládákat, mint a pelyhet, az ura meg milyen magas, fess ember, mint a filmekben a hősök. Ezt meg is mondta, mert bizony ki-kiszalad a száján néha egy kis meggondolatlanság.
Mesélt ő szerelemről, barátságról, utazásról, mesélt, míg bírta hanggal, mesélt bárkinek és mindenkinek. És úgy élt, ahogyan sohasem hitte volna, hogy még valaha fog.
Az ötven körüli kopasz, testes férfi belefolyik a konyhaszék réseibe, mint egy meztelencsiga. A golyóstollával babrál éppen, amikor belépek a konyhába.
Ha még egyszer találkoznánk, akkor azt válaszolnám, hogy ünnepeljük meg a barátságunkat, ami negyedszázados, és megint hülye lennék, egy szemérmes vénasszony, aki szavakkal nem tudná elmondani, hogy mennyire szeret téged,