Tag: Molnár Gitta

Annyi ostobaságot nem olvastam egész életemben, mint a pandémia alatt. Mint mindenki, én is próbáltam a sajtóból is követni az eseményeket. Most viszont azt látom, hogy kollégáim tegnap késő este óta sorban osztják meg ugyanazt a hírt.

A szülők rezignált arccal veszik tudomásul az ítéletet. Egy pillanatra elbizonytalanodom. Vajon innen is majd ilyen merev tekintettel mennek a dolgukra tovább? 

A klausztrofóbiám porszemnyire zsugorodik a találkozástól való félelem mellett. A tenyerem nyirkos, a torkom kiszárad, a szívem szaporán ver. Anya hangját hallom a fejemben: Az első nagyok nyomot hagynak. Évek múlva is kizökkentenek és felültetnek a nosztalgiavonatra.