Köck Ildikó: A lepke
Tudtam, hogy a részeg ember bort iszik és dülöngélve megy, de azt nem értettem, mit jelent, hogy csúnyán viselkedik. A nagyapám mindig csetlett-botlott ittasan, és viccelődött, mint egy bohóc.
Month: February 2025
Lovass Adél: Szarból várat
Édesapám is ezt csinálta. Alkoholista volt. Mondjuk anya mellett én is az lettem volna. Édesanyám mindig mindenki másban látja meg az élete megrontóját. Mikor elváltam, hét éve, azt mondta, szégyent hoztam a fejére.
Mái Attila: Torony
Nem tartalak gyávának azért, mert félsz a mélységtől. Bátorság elképzelni, ahogy a köveken kicsavarodik a tested, a szétroncsolódott hús körül kóvályog a lelked, bátorság elképzelni mindennap a halált.
Hajdu György: Kisvárosi éj
Ujjaid közül
tenyeredből
a csönd-madár
hova száll
Petres Kincső: Meghatározás
Egyenként gombolta le róla az inget, és tekintetét csak akkor vette le őzbarna szeméről, amikor kivillant a lány melle. Nem baj, majd megnőnek, mondta András.
Alma Gabriella: Ki fizeti meg az árát?
Semmiben nem volt kimagasló, sem lepedőakrobatikában, még kevésbé logikai párbajban, papagáj módjára színes, idegen tollakkal ékeskedett, én pedig elteltem a visszhangtól, amit magam keltettem.
Wolfram Ildikó: Lane swimming, Tuesday, 18.15
Úszok az életemért, visszafordulni nem merek, de nem is tudok, irányváltást a vízben nem tanultam, úszok bőszen, ha ezt még annak lehet nevezni.
B. Szalma Emese: Falak
A lángok végül engem is elnyelnek, belülről kitöltenek, fáklyaként állok a szoba közepén. Hiába hűteném haragom csendes lefojtással, a folyamatot már meg nem akaszthatom.
Darvas Orsi: REMálom
Robi az út első félórájában bömböltette a zenét, és azon dohogott, hogy nyilván elmebeteg, aki hajnalban azért kel fel, hogy hülye madarakat bámuljon az égen, ráadásul ezért 150 km-t autózik is. Persze, mire odaértek, kiengedett, boldogan készítette a fényképeket és a videókat.
Tóth-Hencz Edit: Osztálytalálkozó
Az ebédtől búcsúztam is, pedig káposztás tészta volt porcukorral. Otthon soha nem kapok rá porcukrot. El sem hiszik, hogy az iskolában szórnak rá. Szeretem a káposztás tésztát.
Spenger Kincső: Ervin pillanata
Géza szervizelte Ervin Opeljét, Ervin csinálta Géza műhelyének könyvelését, és minden nap ötkor megittak egy-egy nagyfröccsöt a Piros Hetesben, ahogy azon a péntek délutánon is.
Birovits Zsuzsanna: Kócos Kata
Az udvaron két ósdi fotel és egy kopott asztalka állt, rajta egy kis váza, benne mezei virágok. A fehér macska a napon sütkérezett. Azt hittem, álmodok, és egy mesébe csöppentem.
Süveg Szilvia: Ki legyen a csali?
A hajdúsámsoni kimeresztett szemmel nézett ránk. Hol rám, hol a Nándira. Tekintetében szordínós tüzek lobogtak, nem lehetett tudni, hogy a keserűség vagy a vágy tüzei.
Sári Laura: Új év, régi én
A következő napokban erősen mantrázom a kívánságaimat, de az egyetlen csupasz férfitest, ami elém tárul, a Dávid-szobor (kétségkívül impozáns, de nem az esetem), a tészta, a pizza és a fagyi pedig csak azért nem látszik meg rajtam, mert a túlméretezett, bő ruháim mindent eltakarnak.
Istók Vera: A pillangó, aki toppantott
Puha hó lepte be a tájat, csendes este volt. Treszka néni zajt hallott a tisztaszobából. Hetente ment be oda, portalanítani, takarítani, szellőztetni, ott laktak a gyerekek, ha hazajöttek.
Villanyt gyújtott, és meglepetten látta, hogy egy pillangó repdes odabent.
Cseprő Kátya: Erre nincs cím
Elegáns zakója alatt inget hordott, amit a nyakánál kigombolt, így libbent be minden hétfő reggel nyolckor közösségi pénzügyeket tanítani nekünk. Egymás legnagyobb rajongói és legnagyobb kritikusai voltunk.
Beke Borbála: Húspiac
És most te játszod a vásárlót. A csupasz, domborodó izmaikkal villogók azonnal bal. Akinél nagyobb a kocsi vagy a motor képe, mint ő maga, vagy homályos a kép, vagy kanterpeszben (ezt a szót nemrég hallottad) teli söröskorsót szorongat, az is.
Alma Gabriella: A múlt ugye nem határoz meg?
A szocializmus idilljében időnként ránk esett a választás, a magyar tenger melletti szövetkezeti üdülőben eltöltött két hét nekünk maga volt a földi paradicsom. A többpártrendszerű piacgazdaságban a mennyországot felváltotta a pokol, a rekkenő hőségben, panelrengetegben végigunatkozott nyarak.
Bankó-Erdősi Viktória: Elbírlak
Azt kérdem, segítsek-e, megrázod a fejed. Karoddal emeled a lábadat, lelógatod az ágyról, kifújod magad. Erőt gyűjtesz az emelkedéshez és a székbe forduláshoz.