Tag: Laurinyecz István

A VHS-felvételen, amit a ballagás utáni héten minden este lejátszott a helyi kábeltévé, jól látszik, hogy az ünnepség felénél Tomi imbolyogni kezd, mint egy részeg matróz, és önálló életre kel kezében a zászló.

Nagy lendülettel nyílik a szauna ajtaja, két tömzsi, kopasz, középkorú férfi érkezik. Köszönés nélkül ülnek le a kabin túlsó végén, és úgy folytatják fennhangon magyarul, mintha biztosak lennének abban, hogy itt senki nem értheti őket.

Rutinosan vágtál utat a pulthoz az egymásnak feszülő testek között, és rendeltél két rövidet. Pár pillanatig haboztam, végül elfogadtam, oldanom kellett a feszültséget.

A busz, amilyen lendülettel jött, úgy hagyja maga mögött a megállót, és ahogy kifelé tart a faluból, elhajt az uniós pénzből térkövezett piactér, a hulló vakolatú posta, a megfáradt vegyesbolt, és az idő múlását évtizedek óta álló Róna söröző mellett.