A hónap szerkesztői dráma

Brenner Géza: Még, hogy Godot! – avagy műanyagból, ma (színmű két részben)

Én néha kértem, hogy tegyen csodát, hogy láthassam. Ekkor azt kérdezte, hogy attól jobban szeretném-e, ha megduplázná otthon a halak és kenyerek számát. Mondtam, hogy nem. Kérdezte, hogy akkor jobban hinnék-e? Mondtam, hogy nem. Erre azt mondta, hogy akkor hagyjam ezekkel békén és, hogy ő nem mutatványos vagy bűvész.

Szereplők:

Mária I – Mária Magdolna

Mária II Mária, Jézus anyja

Lator

Kina, Tangkuan tartomány.  A Hallstadt pontos mását rejtő skanzen mellett nagy építkezés. Jeruzsálem mását építik szorgos kezek, hatalmas turistaforgalomra számítanak.

A színpad hátterében vetítőn megy egy film, munkások bulldózerekkel a Golgotát építik, ácsolják a három keresztet, az egyik felállítva, a másik kettőn még a földön dolgoznak. A színpad előterében romok, szarkofág. Jézus sírhelye, a Szent Sír templomában. Félig kész.

Előtte Mária I és Mária II, elhanyagolt közel keleti külsejű nők, kendőben, a szarkofágon ülnek. Körülöttük turisták, kegytárgyárusok és kínai büfék. Mária I fiatal, 30 év körüli,  Mária II idősebb, 50 körüli, de idősebbnek tűnik a koránál.

Mária I. Hiába nem megy. Képtelen vagyok megtanulni a szerepemet. Egyedül egyszerűen nem megy, mindig elfelejtem, összevissza beszélek. El fogom veszteni ezt az állást is, pedig mióta eljöttem otthonról, először van reményem rá, hogy megállapodhatok.

Mária II. Ne add fel. Nagyon egyszerű. Később átvesszük újra és újra, amíg meg nem tanulod. Nem adhatod fel. Ő sem akarná.

Egyébként örülök, hogy újra látlak. Már azt hittem örökre elmentél.

Mária I. Tudod, hogy nem mentem volna el Nélküled.

 Mária II. Mivel ünnepeljük meg a találkozásunkat? (Gondolkodik) Állj fel, hadd öleljelek meg!

Mária I. Nem akarok soha senkihez hozzáérni többé, tudod jól, hogy megfogadtam ott.

Mária II (megbántva, hidegen) Azt hittem így, hogy egymásra támaszkodhatunk csak, talán megölelhetlek. Megtudhatnám, hogy hol töltötted az éjszakát?

Mária I. Valami árokban. Az őrszoba mellett. Itt a tér sarkán van az őrszoba, tudod, néha oda bevisznek, megvernek, aztán kidobnak. Szerencsére nem volt hideg tegnap éjjel. Ez még nem a jeruzsáleminek a mása, ez még a régi, helyi őrszoba. Később elbontják ezt is.

Mária II. Ugyanazok vertek meg? Nagyon? Fáj?

Mária I a Fáj, de nem jobban, mint ahogy szokott. Nem vészes. Igazából rendesek. Csak azért vernek meg, mert tudják, hogy valaki, vagy más rendőrök, vagy katonák, úgyis megvernének, ők meg legalább vigyáznak. Így le van tudva. Meg ők nem erőszakolnak meg.

Mária II Ha jól meggondolom, egész ügyesen elboldogulsz nélkülem. Kiismered már magad itt és ezt a munkát is találtad. De közben mégis úgy érzem, hogy amióta ő elment, felelős vagyok érted. Mintha az anyád lennék.

Mária I No és aztán? Mire akarsz kilyukadni? És nem vagy az anyám.

Mária II Tudom. Sok ez egy nőnek, de mégis kell, e nélkül úgy érezném, hogy semminek sincs értelme. Szükségem van rá, hogy valami valódi is legyen az életemben.  Imádkoznak hozzám, azt hiszik én is valami csodatevő vagyok, mint ő volt.  Mintha a vállamon cipelném az egész világot.  (Szünet. Majd élénken) Másrészt mi haszna – kérdem én – most elcsüggedni? Régebben kellett volna erre gondolni, egy örökkévalósággal ezelőtt, időszámításunk kezdete körül.

Mária I Elég volt! Segítsd lehúzni ezt a vacakot a lábamról!

MÁRIA II Kéz a kézben mehettünk volna fel a mennybe, vele együtt, mint a latrok.  Az elsők lehettünk volna. Akkor még voltunk valakik. Most már késő. Emlékeznek ránk, de nem a valódi énünkre, csak arra, amit az a négy fickó összehordott rólunk.

Mária I vadul birkózik, a harisnyájával, tűsarkú cipője arrább dobva. Mit csinálsz?

Mária I Szerinted mit csinálok? Lehúzom a harisnyámat. Egy hete rajtam van. Viszket a bőröm alatta. 

Mária II Mióta ismétlem neked, hogy a harisnyát mindennap le kell húzni. Ha volna eszed, hallgatnál rám. Kész csoda, ha nem vagy rühes. Egyáltalán miért hordsz harisnyát ebben hőségben?

Mária I Segíts inkább, ne okoskodj.

Mária II Viszket?

Mária I Viszket? Azt kérdi, viszket-e? 

Mária II Ne kezdd a hisztit!

Mária I (kimereszti a mutatóujját) felszaladt egy szem a te harisnyádon is

Mária II (kissé lehajol, szoknyáját felhúzza) Csakugyan. Az apró dolgokban kerülni kell a hanyagságot.

Mária I Van nálam tű meg cérna. Megvarrhatnád, meg az enyémet is. Ne nézzünk így ki, amikor újra eljön. Mit fog szólni? Visszajön, és azt látja, hogy így nézünk ki.

Maria II Hogy érted, hogy eljön? Nem jön el. Most halt meg, az a szerepünk, hogy sirassuk és ha ideadják a katonák a testét, akkor balzsamozzuk és siránkozzunk. Aztán minden nap újra. Napi 10 dollárért és szezon végén egy repülőjegy haza. Végre hazajuthatnánk jövőre, Jeruzsálembe.

Mária I Hát akkor mégiscsak eljön. Újra meg újra. Minden nap, amíg haza nem megyünk.

Mária II. Te talán nem akarsz hazamenni?

Mária I Dehogynem. Vágyom haza. de közben meg nem igazán tudom, mit csinálhatnék ott. De végül is van olyan jó terv, mint más. Kell, hogy legyen tervünk. Olvastad a Bibliát?

Mária II. (tűnődően) Nem tudok olvasni. De apám felolvasta gyerekkoromban. Te olvastad?

Mária I. Olvastam. Vizsgáztam is belőle. Apácának tanultam. De aztán jött Ő és hát, nem lehettem egyszerre Krisztus menyasszonya és Krisztus menyasszonya. Érted.

Mária II Sosem mondtad.

Mária I Nem kérdezted.

A héttérben lévő vetítővásznon időközben a munkások felállítják a három keresztet.  Félmeztelen ember egy kis létrával próbálgatja magát a jobb oldali kereszthez. Közben nevetgél a munkásokkal, dohányzik.

Mária II (harisnyáját stoppolgatja, felnéz hátra a férfira, Mária I-nek int a fejével a férfi felé) A lator. A jobb lator.

Mária I. Mi van vele?

Mária II. Állítólag a jobb lator története, aki megvédi őt a bal lator gúnyolódásától, csak az egyik evangéliumban szerepel.

Mária I. Igen így van. Ráadásul abban az Evangéliumban, aminek az írója, János, nem is volt ott. A többiek, akik ott voltak, nem láttak, nem hallottak ilyesmit. Ott voltunk akkor mi is, emlékszel?

Mária II Persze hogy emlékszem. Magunkra emlékszem, meg Őrá. A latrokat nem figyeltem. Kit érdekelnek? Az később lehetett, amikor már eljöttünk. Illetve miután eljöttünk és mielőtt visszajöttünk.  Elég meleg volt. Meg hát nem is volt minek maradni.

Mária I. Nem volt minek maradni. Most hogy lesz? A katonák veszik le a keresztről és mi mosdatjuk, vagy mi csak beletekerjük a lepelbe és eltemetjük? Amúgy nem láttam még  katonákat. Honnan szedtek itt rómaiakat?

Mária II. Mondom, siratjuk, amint kinyitunk, és ha ideadják a katonák a testét, akkor balzsamozzuk és siránkozzunk. Aztán a katonák temetik, ide a Szent Sírba, ami ugye éppen ettől válik Szent Sírrá, mi meg folytatjuk a siránkozást. Műanyagból van a márványfedél. Miért nem tudtak legalább márványt csinálni?

Mária I. De mit kell mondani? Elfelejtettem.  (papírt vesz elő, motyogva olvasni kezdi a szerepét)

Mária II. Nem tudom. Nem tudom a te szerepedet. Csak a sajátomat. Mondd a Miatyánkot.

Mária I. Nem mondom. Nem imádkozom. Nem hiszek Istenben.

Mária II. De hát apáca voltál.

Mária I. Akkor hittem. Aztán jött ő. Aztán elment és nem maradt utána semmi. Miután láttam Őt szemtől szembe, a hit mit jelent? Elvette a hitemet azzal, hogy az enyém volt.

Mária II. Ugyan már. Most csak melankolikus vagy. Mi lenne, ha bűnbánatot tartanánk?

Mária I A latrokról beszéltünk. Emlékszel?

Mária II Igen.

Mária I Akarod, hogy elmondjam, mit gondolok?

Mária II Mondd, ha akarod.

Mária I Gyorsabban múlik az idő. Addig is elkészülnek a színnel. Holnap nyitás.  Szóval, a két latort vele együtt feszítették meg.  És akkor az evangélium szerint az egyik elkárhozott, a másik meg üdvözült vele együtt.

Mária II Tudom. Én mondtam neked az előbb. Akkor most mégiscsak hiszel az üdvözülésben?

Mária I Nem hiszek. Mindjárt mondom miért nem. De csak a latrok történetét mesélem. Valahogy sohasem tűnt fel senkinek a dolog képtelensége. Hogy egyetlen rossz mondat miatt valaki elkárhozzon, egy másik meg egyetlen jó mondat miatt üdvözüljön. (fejét rázza). Szerintem Isten elrejtett ilyen kis csapdákat a szövegekben, hogy aki nyitott szemmel olvassa, az rájöjjön, hogy nem lehetséges. Hiszen nem tudunk semmit sem az előéletükről, nem tudjuk kik azok, honnan jöttek, csak annyit, hogy az egyik elkárhozik, mert rászól a másikra, mert az gúnyolódik rajta.

Mária II Miért voltak elítélve azok a latrok?

Mária I. Nem tudom. Tolvajok, gyilkosok, csalók voltak. Vagy csak eretnekek. Vagy a rómaiak ellen lázadtak.

Mária II. Lehet, hogy egyikük olyan volt, mint ő? Isten fia? És lehet, hogy ő az, aki üdvözült? Vagy éppen ellenkezőleg? Lehet, hogy pont ő kárhozott el?

Mária I Hogy lehet az, hogy a négy evangélista közül csak egy beszéli el így a történetet?

És mégis csak egy tud a latorról, aki üdvözült. Csak egy a négy közül. A másik háromból kettő semmit sem tud az egész ügyről, a harmadik

pedig azt állítja, hogy azok ketten alaposan lehordták.

Mária II Kik?

Mária I Micsoda?

Mária II Egy szót sem értek.

Szünet

Kit hordtak le?

Mária I Hát őt. A szerelmemet.

Mária II Miért?

Mária I Mert nem akarta megmenteni őket.

Mária II A pokoltól?

Mária I A haláltól.

Mária II No és aztán?

Mária I Ha lenne kárhozat, elkárhoznának mind a hárman. Mi a kárhozat?: Hogy az emléked fájó sebként marad meg a hátramaradottaknak? Az kárhozat. Így viszont a jó emberek kárhoznak el.

Mária II Eretnekségeket mondasz. Nehogy meghallja valaki. Elvesztjük az állásunkat.  És akkor sose jutunk haza. Sose látjuk meg Jeruzsálemet újra.  A gonoszok elkárhoznak, a jók üdvözülnek. Ez a szabály. Fordítva nincs értelme. Nekünk az az üdvözülés, ha hazamehetünk Jeruzsálembe. Tehát jónak kell lennünk. Tehát el kell mondanunk a szerepünket, siránkoznunk, siratnunk Őt, és így tovább. Akkor vagyunk jók, ha ezt csináljuk.

Mária I. Ha a jó lator alapvetően jó volt, és ezért üdvözül, bármit is jelentsen ez, akkor semmi köze nem volt hozzá, hogy mit mondott neki a kereszten. Tehát hülyeség úgy beállítani, mint ha amiatt az egy mondat miatt üdvözülne. Mintegy véletlenül került oda, akárcsak ő. Vagy pontosan azért, mert jó volt. Ha viszont tényleg amiatt az egyetlen mondat miatt üdvözült, egy gonoszságban tolvajlásban és lázadásban leélt élet után, akkor az egésznek semmi értelme. Pontosabban akkor, ez akkor inkább zen.

Mária II Hogy érted?

Mária I Hogy egy pillanat alatt minden megváltozhat, és bármit tettél előtte, nem létezik. Erről mesélt tegnap nekem a rendőr. Mielőtt megvert. 

(a háttérben a kivetítőn a keresztek felállítva, a munkások szedegetik össze a holmijukat. A lator cigarettázik, félmeztelen testére inget húz. Jóképű férfi, magas, hosszú haját napszemüveggel fogja össze feje tetején.)

Mária II  Eretnek vagy.

Mária I Az emberek hülyék. (Kínlódva felemelkedik, sántikálva a bal oldali díszlethez megy, a távolba

néz, kezét ernyőként szeme elé tartja, megfordul, átmegy a jobb oldali díszlethez. Mária II követi. Visszamennek a színpad közepéig, s a hátteret nézik, az építkezés felett a lemenő nap fényjátéka látszik a város feletti szmogrétegen.

Mária II Gyönyörű vidék. Csodásak a távolban Hong Kong felhőkarcolói. Régen nem voltak Jeruzsálemben felhőkarcolók, csak kunyhók. (Megfordul, a színpad széléig megy, s a közönségre tekint)

Menjünk innét!

Mária I Nem mehetünk.

Mária II Miért?

Mária I Godot-ra várunk.

Mária II Persze.

Szünet

Bizonyos vagy benne, hogy holnap Ő jön el és újra átélhetjük az egészet? Amikor leszedtük a keresztről? Amikor eltemettük? És szerinted itt kell várnunk?

Mária I

Hol?

Mária II Ez az a hely, ahol várakoznunk kell.

Mária I Azt mondták, a templom előtt várjunk és amint nyitás van, kezdjünk el jajveszékelni. Gondolom, jön majd reggel valami rendező vagy ilyesmi. (Hátrafordul a vetítéshez, ahol éppen a templomot festik.)

Mária II Tudod már a szerepedet?

Mária I Azt hiszem, alakul.

Mária II Furcsa ez a hely. Nem olyan, mint régen volt Jeruzsálem. Inkább, mint amilyen most lehet. Azt akarták lemásolni, amilyen most lehet.

Mária I Azért annyit nem változott a belváros. A Sír temploma persze utána épült. A Golgota meg beépült teljesen.

Mária II Mikor voltál otthon utoljára? Egyáltalán hogy hová tűntél miután elváltunk? Aggódtam érted.

Mária I Miután meghalt, eltemettük, egy darabig a többiekkel vándoroltam Szamarában és Galileában, de nélküle minden üres és értelmetlen volt. Amikor letelt a hetedig gyászév, újra férjhez mentem. Egy adószedőhöz. De nem voltam boldog. Valahogy olyan mindennapi volt minden. Semmi dráma, semmi spiritualitás, semmi szakralitás.

Mária II Gyereked született?

Mária I Nem. Egy idő után szex is alig volt

Márai II És hogy kerültél ide, Kínába?

Mária I Sokáig éltünk ketten otthon. Aztán Rómába helyezték. Nem szerettem ott lenni. Pláne amikor elkezdték üldözni a keresztényeket. Nem tartottam senkivel a kapcsolatot, az apostolok nem is kedveltek soha. De azért akkor is kellemetlenül kezdtem magam érezni- Később elváltam tőle és összeismerkedtem egy kínai operaénekessel. Ő hívott magával Hong Kongba. Néhány hónapig együtt voltunk. Aztán kidobott, ahogy öregedni kezdtem. Kaptam tőle pénzt búcsúzóul. Abból sokáig elvoltam, de aztán elfogyott. Koldulni kezdtem.

Mária II Miután megfeszítették nekem sokáig jó dolgom volt. Elkezdtek szentként tisztelni, ajándékokat hordtak nekem, jól éltem. Sokszor jöttek hozzám vakok, bénák. Néha némelyik meggyógyult, akit megáldottam. Ezért alakult ki a kultuszom, illetve ez is segített benne.

Mária I. És te hogy kerültél Kínába?

Mária II. Mindig vágytam keletre. Egyszer volt egy béna, egy kínai, aki Kínában hallott Róla. Eljött hozzá, hogy meggyógyítsa. De mire odaért, Őt megfeszítették. Akkor ért oda amikor a kereszten volt. Így aztán velem kellett beérnie. De nagyon erős volt a hite. Így aztán meggyógyult, amikor megáldottam. A jobb lába béna volt és görbe. Amúgy szép férfi volt. Amikor rátettem a kezem a fejére egyszer csak rándult egyet, nyögött, a lába pedig kiegyenesedett. Meggyógyult. Ő kérte, hogy jöjjek vele Kínába. Nem mentem, de aztán évekig kérlelt levélben. Arra kért, hogy tegyek itt is csodákat. Egy idő után otthon már nem volt mit csinálnom. Megváltozott minden. Szinte nem ismertem senkit, mindenki meghalt vagy elment. Így aztán beadtam a derekamat. Küldött értem egy karavánt. 6 hónap alatt értünk ide. Mire ideértem, meghalt. Egy darabig vándoroltam, igyekeztem csodát tenni. De itt nem volt senkinek hite, meg a nyelvet sem beszéltem. Már feladtam volna reményt, amikor múlt héten megtaláltam a hirdetést, ide jöttem és itt voltál te is.

Mária I Nagyon örülök, hogy újra látlak. Hiányoztál. Még ha annak idején nem is voltunk annyira jóban.

Mi van, ha holnap mégsem kezdünk?

Mária II Akkor majd holnapután újra eljövünk.

Mária I És azután is

Mária II Esetleg.

Mária I És így tovább.

Mária II Azaz, hogy…

Mária I Amíg el nem kezdődik. Te csak a pénz miatt csinálod? Mást nem találtál?

Mária II Nem. Szeretném újra átélni az egészet. Kicsit azt gondolom, hogy esetleg valósággá válik és közben minden másképp alakul.

Mária I Én is. Hátha. Végül is annyi csodát tett. Hátha most is csodát tesz.

Mária II Becsapjuk magunkat. Meg hát ez nem is ő lesz. Hanem csak egy kínai statiszta. Azt hiszem. Még nem találkoztam vele.

Mária I. Ez a hit.

Mária II De te nem hiszel.

Mária I Nem. De szeretnék Én is láttam őt. Az asszonya voltam, Hittem benne és hogy Ő Godot. Aztán elment. És aztán azt hittük sokáig, hogy újra eljön, akár hamarosan.

Mária II Igen. Valahogy mindenki olyan lelkes volt. És sok embert meg is győztünk. Előszőr csak a környékünkön, később más népeket is. Olyan valószínűnek tűnt, hogy újra csodát tesz.

k

Mária I. Te láttad, amikor csodát tett? Úgy értem, volt olyan, amikor te magad is ott voltál és a saját szemeddel láttad? Én nem. Amikor velem volt, sosem tett csodát.

Mária II Nem. De szemtanúkkal sokszor beszéltem, akik láttak.

Mária I Én néha kértem, hogy tegyen csodát, hogy láthassam. Ekkor azt kérdezte, hogy attól jobban szeretném-e, ha megduplázná otthon a halak és kenyerek számát. Mondtam, hogy nem. Kérdezte, hogy akkor jobban hinnék-e? Mondtam, hogy nem. Erre azt mondta, hogy akkor hagyjam ezekkel békén és, hogy ő nem mutatványos vagy bűvész. 

Mária II Én nem kértem tőle soha, hogy tegyen csodát. De örültem volna, ha tesz. Bizonyos vagy benne, hogy holnap reggelre mondták? És hogy ide?

Mária I Mit?

Mária II Hogy kezdünk

Mária I Szombatot mondtak.

Úgy rémlik.

Mária II

Feljegyeztem valahová. (Kotorászik mindenféle mocsokkal dagadtra tömött zsebeiben)

Mária I

És melyik szombatot mondtak? És szombat van-e ma? Nem inkább vasárnap? Vagy hétfő? Vagy

péntek?

Mária II

(izgatottan néz körül, majd hátranéz a vetítővászonra. mintha onnan támpontot kaphatna. Már lezárták az építkezést, egy munkás söpröget. Mária II odakiált neki ) Héééé! Készen vannak? Holnap nyitás? (a munkás nem hallja, tovább söpröget, kék színű kezeslábast és citromsárga védősisakot visel)

(Hirtelen mindketten odafordulnak a vászonhoz és elkezdenek ugrálva kiabálni): Hééé! Mikor lesznek készen??? Ember, figyeljenek ide!!

Mária I (lihegve)

Lehet, hogy mégiscsak csütörtököt mondtak.

Mária II

Mit tegyünk?

Mária I

Ha ma reggel nem kezdtünk, akkor holnap sem fogunk.

Mária II

De hiszen te azt állítod, hogy tegnap reggel is itt voltunk.

Mária I

Én is tévedhetek. Miért? Szerinted nem voltunk itt? Akkor hol a fenében voltunk?

Szünet

Hallgassunk egy kicsit. Jó?

(Mária II ül, feje elbóbiskol. Hirtelen feleszmél)   Aludtam. (Szemrehányóan) Miért nem

hagysz soha aludni?

Mária I Nagyon egyedül éreztem magam.

Mária II Álmodtam.

Mária I Mit álmodtál?

Mária II Nem emlékszem. Csak arra, hogy nyomasztó álom volt.

Mária I Próbálj meg visszaemlékezni.

(Hirtelen a vetítővászon mögül a Latort játszó ember lép be a színpadra, haját fésüli, szájában cigaretta).

Lator (meglepődve, hogy talál ott valakit)  Jó estét hölgyeim

Mária I és II Jó estét

Lator Önök? Mi járatban?

Mária I és II (egyszerre) Mi vagyunk a Máriák. Szerepünk szerint siratjuk majd a megváltót, gyolcsokba tekerjük testét és eltemetjük. És Ön?

Lator Tiszteletem. Én játszom a latort. Egész nyáron, minden héten négyszer és minden második héten vasárnap is. Kezdés holnap.  

Mária II Melyik latort?

Lator Végül is úgy döntöttünk, hogy feloldjuk a régi ellentmondást ezekkel a latrokkal és csak egy lator lesz. Aki üdvözül, természetesen. Kell a Happy End.

Mária I És mit lehet tudni az előéletéről?

Lator A latornak? Semmit. Miért kellene tudni bármit is az előéletéről? Lator és kész

Mária II Ezek szerint akkor tényleg holnap kezdünk?

Lator Hogyne. Készen van az építkezés. A szerződésem szerint holnap kezdés. Jegyek eladva. Nagy sikerre számítunk.

Mária I Ezek szerint holnap találkozhatunk Vele?

Lator Kivel?

Mária I és II egyszerre: Godot-val.

Lator (Mária I-hez, beszél, ujjával megcirógatva vállát) Ma van a projekt nyitópartyja. Önök hogyhogy nincsenek meghívva, ha szereplők? Mindenki ott van. 

Mária II (dühösen) Nem érünk rá sajnos

Mária I (kacéran) Valahogy elkavarodhatott a meghívó. De persze örömmel mennénk.

Lator (Mária I-hez) Itt lakom nem messze. (ekkor a vetítővásznon felvillan egy luxus-felhőkarcoló képe) Ha gondolja, ott átöltözhet és mehetünk együtt. Elviszem kocsin.

Mária I (zavartan kacarászik, haját igazgatja. Kissé megbotlik, mesterkélten és rátámaszkodik a Latorra) :  mikor indulunk?

Mária II (dühösen, mindkettejükhöz) : Jó mulatást. Engem sajnos nem hívtak.

(Mária I és a Lator egymásba karolva elmennek)

FÜGGÖNY

Következő szín.

A színpad hátsó részén lévő vetítőn stilizált repülőgép ablakok. Mögöttük lassan elúszó felhők.

a színpadon repülőgép üléseken ül Mária I és II  Mária I és Márai II. Mária II elhanyagolt öltözékben, kendőben. Mária I modern, kihívó, csinos öltözékben. Egymás mellett ülnek.  Business class.

Mária I Nem jött. Elment. Sose jön vissza még egyszer

Mária II Lehet, hogy miattad nem jöt.

Maria I Miattam?

Mária II Elmentél a latorral.

Mária I (zavartan) Elmentem a nyitópartyra.

Mária II Ott volt?

Mária I Ki?

Mária II Godot. Ő is szerepelt, ott kellett volna lennie. 

Mária I Nem.  Utána nem szóltál hozzám egy hónapig.

Mária II Csodálod?

Mária I Igen. Azt hittem jóban-rosszban együtt vagyunk. Ami azt jelenti, hogy jóban is, nemcsak hogy rosszban.

Mária II Sosem láttuk őt. Mindig csak a kivetítőn, ahogy haldoklik.

Mária I Meg utána, ahogy siránkoztunk.

Mária II És gyolcsokba bugyoláltuk.

Mária I És fejünkre hamut szórtunk. Sirattuk őt.

Mária II Szombaton is

Mária I Meg csütörtökön.

Mária II Minden nap.

Mária I De valójában nem jött. Illetve jött, csak halott volt Így mire mentünk vele?

Mária II Igen. 

Mária II Én egy kicsit hittem benne, hogy esetleg jöhet. Még az utolsó napon is.  A szezon végéig

Mária II Nagy siker volt.

Mária I Igen, nagy siker. Nem gondoltam volna.

Mária II Én sem.

Mária I Jövőre is elhívtak. Most már komolyabb gázsival.

Mária II Kezdünk híresek lenni.

Mária I Lassan elkezdhetsz csodát tenni.

Mária II (szégyenlősen) már elkezdtem.

Mária I Újra kezdek hinni.

Mária II Én mindig is hittem.

Mária I Tulajdonképpen nem is tudom mi lett volna, ha eljön.

Mária II Erre én is gondoltam. Furcsa lett volna.

Mária I Furcsa.

Mária II Jobb így.

Mária I Nyugodtan tehetsz csodát.

Mária II te pedig flörtölhetsz

Mária I Újra hiszünk. Otthon is meg kell csinálnunk ezt, szerintem lenne rá igény. Valós helyszíneken! Valós szereplőkkel! Zabálnák.

Mária II Zabálnák! Újra hiszünk.

Vége

Leave a Reply

Discover more from Felhő Café

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading