
Month: May 2021

Szalontai Erika: Álomgörög
Leanderbokrok szegélyezték a partot, piros, rózsaszín és fehér virágok tömege nyílt, mint egy színekkel retusált képeslapon.
Nyeste László: Otthonka
A sulit mindannyian gyűlölték, alig várták, hogy nyáron véget érjen a tanítás. Mikor letudták a kötelezőt, diadalittasan, állati hangon üvöltötték az utcákon: Vesszen a suli, vesszenek a tanárok, soha többé tanulás!
Petrasovszky: Bálna
Jorge úgy érezte, hirtelen kiszalad a lába alól a talaj. Zúgott a feje, s az elméje a halaskofa sivító pletyka hangján azt ismételgette, hogy kék bálna, kék bálna, kék bálna.
Greczula Beáta: Árnyalt foltok
Szombaton hatkor egy üveg borral a kezében Gyula becsenget a felette lévő lakásba. Egy otthonos fészek és egy macska fogadja. A férfi lábát kaparófának gondolhatja, mert üdvözlésképpen a farmernadrágjába mélyeszti elülső karmait, míg a hátsó lábával elrugaszkodik, hogy minél közelebbről vizsgálhassa meg az ismeretlen férfit, aki nem igazán élvezi ezt a köszöntést.
Daróczi Anna: Elveszve
Néz apára, és elragadtatott arccal bólogat. Persze, most ő a szófogadó, jó kislány, de ki mutatta meg, hogy egy egyszerű Google kereséssel „megmagyarázhatatlan rejtélyek” micsoda világába pottyanunk.
Koskovics Éva: Hegytető és nyugat
A jegyellenőrzés még este lezajlott. Reggel a határellenőrzésre ébredtek. A határőrök csak annyit mondtak, ’passport’. Zoliban hirtelen megfagyott a vér.
Rubicsek Máté: A fontos ember
Nem tudta élvezni vakációját. Céltalanul lődörgött a parton, vagy a tévé előtt szívta egymás után a cigarettákat. Látta magát, ahogy véletlenül rossz mappába rakja a számlákat. ,,Elvesztem! Kirúgnak, munkanélküli leszek, nem fogom tudni fizetni a számlákat, és mehetek a híd alá!” – sírta az üres szobának.
Hadházi Anita: A fekete óra
Lesodrod az ültetőkártyákat is a főasztalról, Barbi anyut, Barbi aput, Barbi tesót, a szertartás utánra külön meghívó szólt; sajnálja, de anyád vállalhatatlan, füledben Barbi hangja cseng, pont úgy, mint egy ultrahangos fogkőeltávolító; a gyertyák, a háromkaros gyertyatartó, a greenery köszönőkártyák már mind a padlón.
Pásztor Andrea: Halvány fény, félhomály
“Lepa”, ezt mondja Annának, és végighúzza ujjait a csadoron, mintha a haját simítaná. Anna ettől zavarba jön. Három óra, mutatja ujjain az utazási időt.
Kartali Zsuzsanna: A Jáde Nyúl
Nem kúszott, de nem is szökdelt ostoba felelőtlenséggel. Komótosan és magabiztosan lépegetett, egyszerre csak az egyik lábát emelve fel. Sose láttam még nyulat így közlekedni.
Réti Atilla: Vízkereszt 2021
Egyesek az éj leple alatt mégiscsak a könnyebb megoldást vették igénybe, hogy fáikat szűkös lakásaikba juttassák, vagy azoktól megszabaduljanak. Merészségüket a liftek sarkaiban kisöpörhetetlenül összegyűlt tűlevelek jelezték.
Diane Phoenix: Mérföldkövek
Huszonöt éves vagyok. Egyedül élek. Bejártam Barcelonát, New Yorkot, Los Angelest, San Franciscot, mégis a sors fintora, hogy újra Életemszerelme mellett kötöttem ki. Igen, a korábbi nyári kaland mellett.
Nyeste László: Otthonka (részletek)
Tuka egy régi esetet mesélt, amit sötét, hideg estéken mondtak el egymásnak a lakótelep huligánjai. A szereplője egy bátor, bő gatyás legény volt, aki nem félt éjjel a temetőben, fogadásból bement a sírok közé, kihúzott egy fejfát, a magasba emelte, majd visszanyomta a frissen ásott sírba.
Rozgonyi Sarolta: Féreg
A parketta felújítására már nem futotta, úgyhogy az a födémmel együtt mozgott és recsegett, ha a gyerekek kergetőztek. Ez nem kevés konfliktust okozott az alsó lakóval.
Wrochna Anna: És megállt az idő
Egyszer vacsora után kiszöktem Nagymamától, és elbújtam, hogy meglessem, hol lakik. Pontban nyolckor felállt és komótosan elsétált a falu végére.
Kocsis Gergely: Caldo, comodo e carico
A világon hódít a kézműveskávézók körében a kevésbé pörkölt, savanyúbb kávé. Minden tiszteletem az övék, de azt iszogassák csak a szépreményű hipszterek. Én régi vágásúként változatlanul az olasz pörkölés híve vagyok.
Szalontai Erika: Az öreg
Nyikorgott a kapum, ahogy kinyitotta, majd gondosan behúzta maga után. – Tudja, kislány –, ezt a cseresznyefát permetezni kellett volna időben. Mire beérik, tele lesz apró kukacokkal. Szereti a cseresznyét?
Nagy Kriszta: Rolf Bantle
Hetvenéves elmúlt, mire eljutott egy focimeccsre újdonsült barátaival, köztük Günterrel, akivel csak néhány hete ismerkedett meg kedvenc sarki kocsmájában. Günter szerezte a jegyeket, ő intézte a buszt és természetesen a sörről is ő gondoskodott.