Month: October 2021
Szegőfi Ákos: Újabb szélhámosságok
A Veritas Galéria – és Hubert – legnagyobb büszkesége egy Wolfgang Beltracchi (eredeti nevén Wolfgang Fischer, lám, még a név is hamis) által készített Max Ernst-hamisítvány volt, a kiállítótér díszhelyén.
Németh Márta: Parkban
Szabó Dóri: Kérdőjel
Perverz boldogság lesz rajta úrrá, amikor néhány másodperc és egy-két öklendezés után a szájában lévő kézfején érzi, ahogy végigsiklik valamilyen félig szilárd, félig nyúlós, meleg massza.
Sallai Jutka: A bal kéz
m tudom, meddig lehet titkolni a világ előtt. Ezt a szégyent! Nem is értem, hogy tanult meg beszélni, de ez a gyerek még románul is tisztán beszél, magyar létére.
Karig Luca Sára: Yosemite-ben nincs térerő
Sátrazni a csillagos ég alatt, tüzet rakni és kotyogóst főzni reggel az erdő közepén, szexelni egy szörfdeszkán az óceánban, jaaaaj, érteeeed, hesteg kápölgóóóólz!!
Fischer Paula: A diófa árnyéka
Emlékszem minden évben a szülinapomra, a reggeli telefoncsörgésre és a rekedtes hangodra, amint felköszöntesz; ugyanolyan, mint gyerekkoromban.
Isik Réka: Kicsengettek
Szapora léptekkel távolodunk, ám ő csak áll a lépcső tetején, és elhord mindennek. A szégyen fojtogat, azt kívánom, bárcsak abban a pillanatban meghalnék. Igazgatói megrovás. Miután kimondja a végső ítéletet, hátat fordít, és eltűnik a szemünk elől.
Pásztor Évi: Azon a napon
A bíró ekkor csendre intette a nőt, majd gépiesen annak a szalagnak a lejátszását kérte. Nehézkesen indult el a felvétel, alig hallható zakatolás moraja olvadt össze egy idősebb férfi hangjával.
Ács-Fehér Kinga: Majd holnap kedves leszek
Rohanok vissza a fekete lyukhoz, nyakig belezuhanok, átkozom magam, ostoba!, ostoba!, mert tudom jól, hogy Dávid egyszer azt mondta, a legóban és a Kinder tojásban is a használati utasítást szereti a legjobban. Már csak két perc, bélés mögött van, mély levegő, minden frankó lesz.
Bak Zsófia: A zománcos vájdling
Az aranylakodalmukat egy szép májusi napon ünnepeltük az utcafronti tisztaszobában egy szupergiccses esküvői tortával, olyannal, amire az igazi napján biztosan nem futotta volna nekik.
Rubicsek Máté: A fehér-piros csónak
A szomszéd éjszakára nem szokta lelakatolni a csónakját, ezért észrevétlenül elvihetjük. Beevezünk Béla bácsi felségterületére, és legalább egy nagy fogásunk lesz. Bence arca sugárzott az örömtől, de én nem voltam ilyen optimista.
Major Petra: Haikuk
Bali Anikó: A kakukkfióka
Ő az anyjával élt a faluvégen, egy régi parasztházban. Apja korán meghalt, rokonait nem ismerte. Amíg alsósok voltak, Zola gyakran megosztotta vele tízóraiját, iskola után pedig együtt tanultak. Lassan több időt töltött Zoláéknál, mint otthon. Tetszett neki a nagy gazdaság, az apát övező tisztelet, a gondos, szerető anya. Szívesen segített barátjának a házkörüli munkákban, de a kisebb-nagyobb csintalanságokban is benne volt. Egyszer majdnem leégették a szénás pajtát, amikor titokban újragyújtották a felnőttek által eldobott csikkeket. Egy másik alkalommal a traktort indították be a mezőn, és belehajtották a szomszéd présházba. Kamaszkorukra Zola a KISZ-ből átmentett ifjúsági klub vezéregyénisége lett. Az autók, motorok iránti rajongása még az idősebb fiúkban is elismerést keltett. Laca csendben követte barátját mindenhová, buzgón bólogatott, ha Zolának megerősítésre volt szüksége a lányok előtt. Neki esélye sem volt bekerülni a menő társaságba, csak Zolával jutott el a Balatonra, vagy a szomszéd falvak diszkóiba.
Szép Csenge: Emlékszem
Emlékszem az openoffice kijózanító neonfényére, az üres poharak érintetlen halmára a hetediken. Emlékszem a női mosdó ajtaját díszítő táblára, az “árulkodó” nedves cseppeket kérem távolítsa el a wc deszkáról.
Bernscherer Tibor: Pókmonológ
Nincs légy, nincs élet, nincs én. Én pedig akarok lenni, tehát kell szereznem legyet, ugye.
Uncategorized
Králik Emese: Gazdatest
Késő volt, mire ráeszméltem, mennyire szorítanak az abroncsok, amiket a ragaszkodásából körém kovácsolt.
Pásztor Andrea: Te vagy az?
Nincs másik nő. Kikelt magából, takarodjak, takarodjak innen, tönkretettem az életét, ordította zokogva felém.
Uncategorized