Bakonyi Péter: Baatar, a sztyeppe vad szülötte
Egyik verőfényes tavaszi délután aztán úgy tűnt, hogy végre rámosolyog a szerencse, mert sehol nem látta a vén matriarchát, és az apja is azzal volt elfoglalva, hogy egy sárló kancának udvaroljon. Baatar pedig óvatosan megindult a kistestvére felé, aki mikor meglátta őt, kedvesen ránézett, majd cuppogni kezdett, mintha szopna.