novella

Merkószki Csilla: Repülő üzemmód

Tárgy: dögös milf, semmi szöveg, csak egy fotó a reggeli csókról. Újabb csipogás jelezte a következő levelet. Tárgy: te lenyeled?

Bár hiúságból nem hordta a szemüvegét, egyből megismerte Gergőt a buszmegállóban. A reggeli dugóban nem akart kisorolni, ezért csak lehúzta a kis bordó Yaris ablakát, és kiabált egyet a fiúnak. A sor épp megindult, Zsuzsa kitette az elakadásjelzőt, és az órára pillantott. Ezzel a kitérővel nem ér be nyolcra, de megéri, hátha megtud valamit. Csókolom, huppant be az ülésre a fiú, táskáját a lábához tette, és kicipzárazta a hófehér Helly Hansen kabátját. Zsuzsa gázt adott, és a két ülés között intett a mögötte lévőnek. Mit csinálsz itt, nem a kertvárosban laktok? Jaaa, de, csak most a fateromnál aludtam. A fiú két tenyerét egymásnak dörzsölte, majd a szája elé emelve melegítette, mindkét hüvelykujján fekete gyűrűt viselt, amik halkan összekoccantak. Zsuzsa szabadkozott, nem tudta, hogy a szülei külön, nem akart tapintatlan lenni. A kocsisor ismét megállt. Zsuzsa a fiú vállára tette a kezét, fejét oldalra billentette, hogy ha bármiben tud segíteni, ha beszélgetni szeretne valakivel, akkor… a fiú közbeszólt, hogy oké, meg persze, és köszöni. A nő sajnálkozó tekintete a fiú arcán maradt, és magában megállapította, hogy jól áll neki a borosta, idősebbnek tűnik, és már nem olyan kisfiús az arca, nem is érti a lányát. A szalagavatón együtt keringőztek, olyan csodálatos pár voltak! A legszebbek! Aztán valami történt. A gyönyörű ruha is elveszett. Talán Hanna az öltözőben hagyta, és valaki ellopta. Hiába faggatózott, a lánya mindig elhajtotta, hogy hagyja őt békén. Egyik szombaton vett egy üveg vodkát, hogy csajos estét tartsanak. Igyekezett közvetlen és laza lenni, mintha barátnők lennének, és fiatalos kifejezéseket használt. Elmondta, hogy nem akarja pussolni, de szerinte Gergő olyan pasi, aki nem lehúz, hanem szupportál, aztán rákérdezett, hogy meddig jutottak. Erre a lánya dühösen otthagyta a nappaliban, és bezárkózott a szobájába, még a vodkaszódát sem itta meg. Pedig Gergőtől nincs jobb parti a városban. Az apja menő ügyvéd, az anyjának pedig ruhakölcsönzője van. Onnan bérelte az egész osztály a szalagavatós ruhát. Majd elsüllyedt szégyenében, mikor szabadkozott, hogy a lányának annyira tetszik, hogy megtartaná, és abban szeretne férjhez menni. Természetesen kifizeti. Ezek után Hanna képes dobni Gergőt! A Várszegi család egyetlen sarját, aki a jogi egyetemre készül, és már két nyelvvizsgája is van! Hannának dolgoznia sem kellene, sőt, talán neki is jutna valami. Bár mindenféle pletykák keringenek róluk a városban, de szerinte ez csak az irigyek rosszindulata. Az anyuka nagyon konszolidált, bár kissé szótlan és hideg. Zsuzsa örökké hálás lesz neki, hogy nem engedte kifizetni a ruhát. Másfél havi fizetése lett volna az a csipke és tüllcsoda. Az apuka azon kevés férfiak közé tartozik, akit látott szülőin. Egy igazi úriember! Mindenkivel közvetlen és barátságos. 

Egy mentő visítása törte meg a gondolatait, és kínosnak érezte a beállt csendet. A suliról nem akarta faggatni a fiút, az túlságosan szülős, helyette inkább arról érdeklődött, hogy megy a kosárlabda, kijutnak-e a diákolimpiára? Gergő hümmögött, hogy minden okés, legutóbb nyertek, majd kivette a zsebéből a telefonját. Zsuzsa agya pörgött, mivel tudná szóra bírni ezt a kicsi kocsiban hatalmasnak tűnő, mégis olyan elveszett fiút. Bosszankodott, hogy egy amerikai kosarasnak sem tudja a nevét, de még egy csapatnak sem. Pedig azzal biztosan bevágódna nála. Kicsit panaszkodott a forgalomra, káromkodott is, hogy jó benyomást keltsen, még a g betűs szót is kimondta, mert azt gyakran hallja fiataloktól. Majd erőt vett magán, és a lényegre tért, hogy mennyire összeillenek Hannával, és nem tudja, mi történt, de talán meg lehetne oldani a problémát. Gergő bánatos képpel, maga elé meredve motyogta, hogy Hanna látni sem akarja, pedig… itt elcsuklott a hangja, és Zsuzsa megijedt, hogy a fiú elsírja magát, és befejezte helyette a mondatot, hogy biztosan nagyon hiányzik neki, ismét megsimogatta a vállát, hogy rá számíthat, beszél Hannával. Gergő hálálkodott, hogy ó, Zsuzsa néni, a nő közbevágott, hogy nem olyan öreg ő, és amúgy, talán, ha minden jól alakul, akkor családtag lesz, szóval tegeződjenek. Gergő felbátorodott, és elmondta, hogy mennyire ízlett neki a meggyes muffin, amit Zsuzsa néni, vagyis Zsuzsa sütött, és Hanna nagyon szép lány, de Zsuzsa néni, vagyis Zsuzsa, hát, irtó dögös. Zsuzsa behúzta a hasát, és legyintett, hogy jaj, lánykoromban talán, amikor még ropogós voltam, de most… Gergő biztatóan megpaskolta Zsuzsa szűk farmerbe rejtett, vékony combját, hogy nem olyan rossz a helyzet, Zsuzsa néni, vagyis Zsuzsa. A nő nevetett, a fiú keze a combján maradt. Csak egy pillanatra, mégis elöntötte a forróság, húzgálta a garbó nyakát, a szájában ragadós lett a nyál, de nem merte lenyelni, mert azt a fiú is hallotta volna. Hebegett, hogy milyen hideg ez a november, éjszaka fagyott is. Lejjebb vette a fűtést a kocsiban, bekapcsolta a rádiót, majd ki, és azon morfondírozott magában, tényleg kacsintott a fiú? Nem is emlékszik, mikor flörtölt utoljára, lehet, ez nem is az, csupán képzelődik. Két éve lépett le a férje, és azóta, hát igen, azóta tompák otthon a kések. Pedig a könyvtárban a kollégái folyton nyaggatják, hogy ismerkedjen, már két olvasóval is össze akarták hozni, de azokat puhának és plöttyedtnek tartotta. 

Ekkor fordultak be a suli parkolójába. Gergő kicsatolta a biztonsági övét, odahajolt a nő mellé, és mosolyogva kérte, hogy csináljanak egy közös szelfit. Zsuzsa a tükörbe pillantott, elhúzta a száját, hogy rémesen néz ki, mire Gergő, hogy ma van a szülinapja. Ó, boldog születésnapot, adott egy puszit a fiú bal arcára, ami az illendőnél tovább tartott, és a szemét is lehunyta. Az apró szőrszálak nem szúrták, inkább bizsergetően csiklandozták az ajkát. És valahol a gyomrában feléledt a két éve repülő üzemmódban lévő vágy. Gergő megnyalta a száját, mintha meg akarna szólalni, nagyot sóhajtott, lesütötte a szemét, majd félénken Zsuzsa kipirult arcára nézett, és a fiatalok mohóságával megcsókolta.

Szájában még érezte az energiaital ízű csókot, ahogy kopogott a csizmája a fagyos betonon a könyvtár bejárata felé. A telefon csipogására megállt, előkotorta a táskájából a készüléket. Izgatottan vette elő, mert napok óta várt egy e-mailt, hogy a főnöke támogatja-e a tanulmányait. Végre neki is lehetne könyvtáros diplomája, és persze, több fizetése. Idegesen nyitotta meg az ismeretlen címről érkező e-mailt. Tárgy: dögös milf, semmi szöveg, csak egy fotó a reggeli csókról. Újabb csipogás jelezte a következő levelet. Tárgy: te lenyeled? A csatolmányban egy kép és egy hangüzenet. Hannát felülről fényképezték, amint térdel, a kölcsönzős ruha több helyen leszakítva róla, elegáns kontyába durva férfikéz markol. A hüvelykujjon fekete gyűrű. A hangüzenet egy másodperces, és a g betűs szót hallja Zsuzsa a saját hangján.

Remegett a keze, ahogy pötyögte a választ, hogy bármit megtesz, csak törölje ezeket. Küldés. Hibaüzenet, kézbesíthetetlen e-mail.

Értesítő: Az Anya-Lánya Facebook csoportban megjelölték őket egy képen.

Bejövő hívás: Hanna vidám fotója a kijelzőn. A hangszóróból Zsuzsa keserves sírást hall. 

(Fotó: Tirachard Kumtanom, kép forrása: Pexels)

Leave a ReplyCancel reply

Discover more from Felhő Café

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading

Exit mobile version
%%footer%%