Hétfő
A szertartás után megfogadtam, hogy nem jövök többet. Nem bírom a temetőket, most mégis itt vagyok veled.
El kell mondanom valamit.
Tudom, hogy nem magadtól ugrottál a vízbe.
Mióta meghaltál, anya egyre többet iszik. Előveszi a búcsúlevelet, amit a postaládánkba dobtál, mielőtt a folyóhoz mentél. Aztán bezárkózik a szobába, és órákig sír.
De tegnap nem voltam otthon, ő pedig a levéllel a kezében elaludt a kanapén. Mire megjöttem, a lap ott hevert a földön. Anya sosem engedte, hogy elolvassam, azt mondta, jobb lesz így nekem.
Felvettem a papírt, és elakadt a lélegzetem. Azt a levelet nem te írtad!
Mi történt veled, Stella? Hogy haltál meg? Nem tudom. De esküszöm, kiderítem!
Kedd
Nincs sok időm. A kedd hosszú nap a suliban, és mindjárt sötétedik. Ma beszélni akartam Laurával, de elfordult, amikor meglátott az udvaron. A többiek is megváltoztak, Stella. Nem mondják ki, de tudom: téged juttatlak eszükbe. Mikor lesz ennek vége?
Szerda
Végül nem mondtam el, miért jöttem, mert tegnap majdnem rám zárták a kaput.
Tudok a naplódról.
Igen, néha beosontam a szobádba, és elolvastam. De csak közelebb akartam kerülni hozzád! Talán ez bűn? Aztán máshova dugtad azt a rohadt füzetet. Miért? Tegnap egész este kerestem, miután anya kiütötte magát. Hova tetted?
Csütörtök
Sikerült elcsípnem Laurát a szünetben, de úgy tett, mintha nem értené, milyen naplóról beszélek. Hazug ribanc! A legjobb barátnőd volt, Stella, most meg azt állítja, nem tud semmit? Ketten fogtak le, miután nekiestem. Persze megúsztam egy igazgatói figyelmeztetéssel. Mindenki olyan rohadt megértő, mióta nem vagy. Mennem kell, zárnak. Este folytatom a keresést.
Péntek
Ma lógok a suliból, anya megengedte. A háziorvos simán adott igazolást. Egész nap a naplót kerestem, és… megtaláltam! Végre! Így, hogy már tudom, hol volt a rejtekhely, olyan nyilvánvaló. (A mozgó padlódeszka alatt, ami mindig nyikorgott, amikor éjjel kimentél vécére… hiányzik az a rohadt nyikorgás, cseszd meg!) És tudod mit? Igazam volt! A búcsúlevélen a kézírás nem a tiéd! De van még valami… miért nem mondtad el, hogy valaki zaklat? Tényleg ennyire nem bíztál bennem? És miért nem mentél a rendőrségre? Szóltam anyának, de nem vett komolyan. Szerinte csak a gyász miatt gyártom az elméleteket. Egyedül maradtam, Stella, rohadt egyedül. De nem adom fel!
Szombat
Bevittem a naplót a rendőrségre. Egy fiatal zsaru volt ügyeletben. A kedvemért megnézeti írásszakértővel, pedig nem tehetné, mert már lezárták az ügyet. Megígértette velem, hogy nem szólok róla senkinek. De a naplót nem kaphatom vissza, mert bizonyíték. Nem baj, úgyis lefényképeztem minden oldalát. Ja, képzeld: azt hiszem, tetszem a rendőrnek. Mondjuk idősebb nálam, de egész helyes. És úgy nézett rám, Stella, ahogy a halálod óta senki. Ez jólesett.
Vasárnap
Ne haragudj, hogy délelőtt nem jöttem ki anyával, de jobb szeretek egyedül lenni veled. Emlékszel a rendőrre, aki segített? Andrásnak hívják, és… este randink lesz! Drukkolj!
Két héttel később
Gondolok rád, Stella, tényleg. De az elmúlt napokban nem tudtam kimenni a temetőbe. András minden nap értem jön a suliba. Az első randi óta folyton együtt vagyunk. Azt hiszem, beleszerettem. Közben megvolt az írásszakértő. Sajnos tényleg a te írásod van a levélen. Hogy keveredhettem ennyire össze? András is azt gondolja, amit anya: a gyász miatt lehet.
Három héttel később
Moziba mentünk Andrással. A te blúzod volt rajtam, tudod, a piros. András azt mondta, hasonlítok rád, csak még szebb vagyok. Totál ledermedtem. Eszembe jutott a napló. Megkérdeztem Andrást, honnan ismer. Azt mondta, a rendőrségi aktában látott rólad képet. Nem biztos, hogy hiszek neki, de nem erőltettem. Ő az egyetlen, aki törődik velem, Stella. Nem veszíthetem el.
Négy héttel később
Andrást felfüggesztették. Egy csaj feljelentette zaklatásért, de András szerint csak bosszúból, mert nem feküdt le vele. Semmit sem tud bizonyítani, de Andrást így is megviselte. Egyre gyakrabban iszik, a szex meg… Élvezi, ha fojtogat. Tegnap éjjel Stellának szólított. Megint rákérdeztem, ismert-e, de tagadta. Fel akartam olvasni neki a naplódat, mire kiborult. Azt akarta, töröljem a mobilomról a képeket. Nemet mondtam, erre megütött. Vérzett az orrom. Később kibékültünk, cserébe mindent töröltem. Mit tehettem volna? Mióta elmentél, senkim sincs.
Hat héttel később
Nem bírom tovább, Stella. Ha kettesben vagyunk, a neveden szólít. Ha ellenkezem, megver. Tudom, hogy ő volt, de a napló nélkül nincs bizonyítékom.
Ma megmondtam, hogy elhagyom. Megpróbált megütni, de részeg volt, én meg kiszaladtam a házból, le a folyóhoz.
Álltam a hídon, hallgattam a csobogást, bámultam a csillagokat. Az ég tiszta volt, és hideg.
Aztán meghallottam a lépteit.
Bizonytalanul tántorgott felém, a nyelve akadozott.
Azt hiszed, jobb vagy nála? Azt hiszed, te majd megszöksz?
A híd egy részén elkorhadt a korlát. Összeszedtem minden erőmet, és meglöktem.
De így is túl erős volt, Stella.
Túl erős.
Nem bírom a temetőket, most mégis itt vagyok. Itt vagyok veled.
(Kép forrása: Pexels)