– Mégis mi ez a hely? – kérdezte nagyot sóhajtva Peti, mikor meglátta a tömeget.
– Egy most felkapott dokumentarista fotós kiállítása, a beharangozóban botrányos sorozatokat is ígértek. És vár minket az ingyen pia is! – válaszolta kéjesen mosolyogva Laci, aki láthatóan elégedett volt magával, hogy végre ki tudta mozdítani otthonról barátját.
A belvárosi galéria előtt kisebb csoportokban álltak a dohányzó, kezükben ingyen pezsgővel gesztikuláló, művészetkedvelő vagy műértő, rendszeresen megnyitóra járók, akik a bennfentesség minden magabiztosságával bólogattak ismerőseiknek vagy vágták hátba az újonnan érkezőket. Bent, a képek előtt csak páran lézengtek, kisebb csoport csak magát a fotóst és díszvendégeit vette körbe. Laci öntudatosan irányította Petit az italpulthoz, majd pezsgőikkel már kicsit lazábban, érdeklődést színlelve kezdték nézegetni a kiállításra válogatott fotókat.
– No, nézzük azokat a botrányos műveket! Pfff, kibaszott unalmas lakótelepi házak… Ki a lófasz akar még itt is a szánalmas magyar valósággal találkozni? – Lacinak igen hamar a fejébe szállt a pezsgő, bár több került a padlóra, mint a szájába. Körbepásztázta a termet, arcán torz mosoly suhant át. – Ahh, öregem, már látom, mi lesz itt botrányos! A felhozatal! Nézd a fotóst meg a kompániáját, azok is hogy néznek ki? Művészarcok…
– Ha ennyire nem bírod ezeket az embereket, nem értem, minek jársz ennyit ilyen helyekre. – Peti próbált mértéket tartani, így lassan kortyolgatta az italát. – Nem rosszak ezek a fotók, van bennük valami kelet-európai sivárság, valami egyedi íz, a pesszimizmus keveredik a…
– Jézusom, olyan rég találkoztunk, hogy már elfelejtettem, mennyire nem tudsz lelazulni! Komolyan, mi ez a bölcsész duma? Meg ez a bölcsész szerelés? Kockás ing meg oldalzsebes farmer, de tényleg? Öregem, vásárolni is elviszlek majd, van pár tuti beszerzőm, akiktől jó áron vehetsz minőséget. Meg stílust, érted, faszikám? – Laci látványosan magára mutatott, elvigyorodott, majd maga előtt lökdösve józan barátját, ismét útba ejtették az italpultot. Laci immáron két pohárral a kezében mutatott a terem másik végében lévő csoportosulás felé. – Nézzük meg, hátha ott horogra akad majd valami!
A kisebb tömeg egy bizarr fotósorozat előtt gyűlt össze, egy lepukkant motel szobáiban furcsa, groteszk jelenetek váltakoztak még különösebb szereplőkkel. Volt ott szadomazo büntetés lakkbőr maszkos férfiakkal, idős férfi, ahogy próbál rámászni egy Playboy-nyuszinak öltözött idős nőre, de a legbizarrabb egy fiatal fiú és egy kövér, ledéren öltözött nő kettőse volt, ami előtt Laciék is megálltak.
– Te, nekem ettől feláll a szőr a hátamon! – Laci egyre hangosabb lett, ahogy tüntette el az újabb pohár pezsgőket. Peti feszengve próbálta neki jelezni, hogy legyen már picit halkabb. – Oké, oké… Na, de tényleg, láttál már ennél rondább nőt? Szegény fiú, jól megbüntethette ez a tehén! Vagy tudod mit? Pornószínész válogatás, a csaj a felszopó, de szegény fiúkának, nem hiszem, hogy felállt rá a farka… – harsány röhögésére ekkor már többen felfigyeltek, Peti zsebre dugott kézzel, feszengve nézett körbe, vajon hányan nézik őket.
– És ha ez volt a fiú beavatása? – válaszolta halkan, hátha barátját is ráveszi a hangerő csökkentésére. – Egyfajta szimbolika, a felnőtté válás, az ártatlanság elvesztése… Tudod, régen szokás volt, hogy az apák befizették a fiaikat, teszem azt a tizenhatodik szülinapjukra egy bordélyba, hogy férfit faragjanak belőlük. Lehet, ennek egy modern kori változatát örökítette meg a fotós. – Peti egész felbátorodott, egyetlen pezsgő, és el is engedte magát. Talán mégsem olyan rossz ötlet, hogy eljött. Csak Laci ne lenne ennyire fülsértő és vulgáris…
– Istenem, Te meg a szép lelked! Ez, öregem, egy kemény baszás utáni állapot, de hogy nem volt örömteli szegény fiúkának, az is biztos! – Laci imádott provokálni, körül is nézett, kereste a szemekben a megbotránkozást. Ahogy meglátta a fotós mellett álló nőt, még magasabb decibelre kapcsolt. – Uramatyám, odanézz már, a kövér bige a fotóról! Ott-ott, a fotós mellett. Jézusom, ez élőben is hatalmas! És bazdmeg, most esett le, kire emlékeztet ez a kép! – Óriási lendülettel tarkón vágta barátját, aki nem győzte magát szégyenében még kisebbre összehúzni. – Hát rád, Petikém, meg a kedves exnejedre, a Gizire! Sosem értettük, hogy mit eszel rajta, és én voltam a legboldogabb, amikor felhívtál azzal, hogy váltok. Életed döntése volt, hogy megszabadultál tőle!
A Petiben addig is motoszkáló, enyhe rossz érzés egy csapásra felerősödött. Laci nem is tapinthatott volna érzékenyebb pontra. Már az első perctől nyomasztónak találta a képet, és Laci megjegyzése döbbentette rá, hogy miért. Hát igen, a Gizi! Valóban, mintha rólunk szólna ez a fotó… Sosem fogom magamnak megbocsátani, hogy elvettem, nem is értem, miért nem hallgattam anyámra… Még csak nem is kívántam, istenem, micsoda küszködés volt minden együtt töltött este.
– No, mi van, megkukultál? – verte hátba barátját Laci. – Nehogy itt elkeseredj nekem, hát pont ünnepelni kéne, hogy végre úgy emlegethetjük, hogy az exed! Na gyere, tudom, mi a legjobb ellenszer bánat ellen! Még pár pohár pezsgő!
A két barát lecövekelt az italpultnál, és dönteni kezdte magába az ingyen lőrét. Peti rég nem ivott, érezte is, hogy túlzásba esik – ahogy gurultak a pezsgők, úgy enyhült viszont az iménti fojtogató érzés, a tehetetlen düh, hogy valamit nagyon elrontott az életében, éveket pazarolt valamire, amire nem kellett volna, és nem tudja visszacsinálni. A sokadik pohár után már hangos, enyhén zavart viccelődéssel kontrázott rá barátjára, aki igazán elemében volt: sorra szólította meg a nőket botrányosnál botrányosabban, akik csöppet sem voltak nyitottak hímsoviniszta megjegyzéseire. A két barát körül lassan egy kisebb tömeg alakult ki, köztük a fotós és díszvendégei is. Peti még ennyi ital után is meglátta Laci szemében a villanást, amit már jól ismert, és amiből soha semmi jó nem származott még.
– Művészkém – nyögte ki akadozva Laci, és a fotós felé fordult –, mondja már meg nekem, ha már így négyszemközt vagyunk, hehe, érti, négyszemközt, hogy mi az a pornós fotósorozat? Tudja, vele – és itt megvetően a teltkarcsú hölgyre mutatott a férfi jobbján – és azzal a fiatal fiúkával? Mégis mi annak a képnek a mondanivalója, milyen tanulságot kéne hazavinnem? Mondjuk, lenne pár tippem, de most kibontakozhat, tessék!
Peti még a pezsgő homályos gőzén át is érezte, mennyire kínos a barátja. Nem nagyon hallotta, mit válaszolt a fotós, úgy érezte viszont, hogy kárpótolnia kell a mellette álló hölgyet Laci minden ocsmány megjegyzéséért. Beszélgetni kezdtek, és igazából ez lett az utolsó kép, amit másnap fel tudott idézni az estéről. Egy idegen ágyban ébredt, idegen reggeli fények bántották másnaposságtól fájó szemét, torka kiszáradt, fejében kalapácsütésként lüktetett a fájdalom. A galéria, Laci, ahh, a pezsgők… De mégis, hol a fenében vagyok? Valaki motoszkál még itt az ágyban, de ki az? Ohh, jesszusom…
(Fotó: Tristan Gassert, kép forrása: Unsplash)