1.
Csak másnap, az esti zuhanyzáskor vettem észre a foltokat a karomon. Körömkefével próbáltam ledörzsölni. Nem ment. Néhány nap, és senki sem fogja látni, addig kell csupán ügyesen öltözködnöm. Tesiből hamisítok majd felmentést magamnak: Tisztelt Tanárnő! Egészségügyi okok miatt kérem a héten lányomat mentesítse a testnevelés órai kötelezettségei alól. Köszönettel: Kovácsné
2.
Hétfő reggel a tükörben néztem, hogy vajon látszik-e, tudhatja-e bárki. Játszottam a mosolyommal, miközben fésültem a hajam, hogy milyen álarcot húzzak fel. Közben bevillant, ahogy próbálom a kocsiajtót kinyitni, de nem megy, zárva van. Nem is tudom, mit képzeltem, kisvárosi lányként a nagyvárosi éjszakában. Kazettát hallgatni mentünk az autójába, elhittem.
3.
A mai napig nem tudom felidézni, hogy történt meg az első üléseken. Egy lökésnél a lábam a dudához nyomódott. Kussolj, ribanc, és jött egy erősebb lökés. Pedig akkor már rég kussoltam. Tudtam, hogy nem tarthat sokáig, vagy talán csak reméltem.
3.
A ribancot túlzónak véltem, ő volt a második fiú, aki szexuális kapcsolatot létesített velem. Vagy hogy fogalmazzak? Én csak feküdtem, és hagytam, hogy a könnyeim a nyakamba csorogjanak. A karomat nem tudtam használni, markában tartotta, és a testsúlya volt a nehezék. A haverom volt, sokat nevettünk előtte. Nem féltem beülni vele a kocsiba. 17 éves voltam, semmitől sem féltem. Pláne olyasmiktől, amik csak az amerikai filmekben történnek.
4.
Miután végzett, kiszedett a kocsiból, és ott hagyott. Némán kisírtam magam a sötét telepi parkolóban, majd visszamentem a kocsmába a kabátomért. Késő tavasz volt. A barátnőm ragyogott, nem akarta, hogy még hazamenjünk. Aznap hánytam először a piától. Végül csak haza kellett vinnie. Nála aludtam. Évekig nem hordtam többet szoknyát.
5.
Pedig én beszéltem róla, elkezdtem tépdesni a bőrt a számról, csak nem volt, aki értse, hogy ez már az…
(Fotó: Min An, kép forrása: Pexels)