Papp Eszter: Beleolvasok
Az ember mindig retteg, ha saját magával szembesül. Akkor számot kell adnia. Neked sok titkod volt, mindig is ez volt az érzésem. És nekem is.
Tag: featured
H. Rajk Tünde: Én vagyok a remete
Ő egyszerűen csak egyedül akart lenni. Csöndre vágyott. Elmélkedni, gondolkodni, és a magányban keresni az Istent.
Erdődi-Juhász Ágnes: Csaknem tökéletes
Egyszer azt mondtad, tíz méterrel a víz alatt csaknem tökéletes a csend. De az is lehet, csak képtelen vagy bármit is meghallani, gyerekkorodban túl sokszor szúrták fel a füledet.
Darvas Orsi: Éjjeli pacsirta
A telihold fényében egy kecses, barna bőrű, ébenfekete hajú nőt pillantott meg. Majdnem lebukott, ahogy elnevette magát, mert Hófehérke jutott eszébe róla, buja kiadásban.
Susánszky Éva: Féltékenység
A járdán fekvőt eltakarták a körülállók, alig tudott a lábak közt hozzáférni. Bambán nyalogatni kezdte, először a kezét, aztán az arcát. Szegényke, mondták, de nem tudta, hogy ez a sajnálkozás kit illet, őt, aki magára maradt, vagy azt, aki őt magára hagyta.
Petres Kincső: Akik már kirepültek
A Bartókon sétálok haza. Itt költöztünk először össze a volt férjemmel, egy gangos bérház negyedik emeletén. Talán, ha időben ismertem volna azt a másik nőt, elköltöztünk volna egy másik ország másik városába, hogy soha ne találjon ránk.
Papp József: A tanító néni
A szegények olcsóbban vásárolhatnának a Penny-ben, de ott nincs hitel. A kisboltban van. Ha meg felgyűlt sok hitel, lehetett önkormányzati segélyt kapni, amit csak aláírtak, és már ment is a pénz a boltba. Semmi kockázat.
Bankó-Erdősi Viktória: Kicsik és szépek
Parányi voltál, én mégis minden kórházi látogatásomkor elmondtam, hogy gyönyörű vagy. Sosem hitted el. Pedig nem hazudtam, sem kegyeset, sem kiterveltet.
Mármarosi András: Látomás
A hang azt mondta, hogy Kovács András. Azóta sem hallottam Istent megszólalni. Ez ugye valamikor novemberben lehetett? – nézett Andrásra, és látszott rajta, hogy megerősítést vár.
Salánki Anikó: Zserbó néni
Nagyapám felállt, ez egy kicsit nehezen ment, mert mondjuk az ünnepvárás örömére minden nap bedűtött vagy fél literrel a jobbikból, majd derékban meghajolva bemutatkozott.
Gerencsér Mária: Roli bá’
Ja, meg mondta, hogy majd küldjek még táncos videókat, és hogy szerinte ebből meg is lehetne élni” – ezen a ponton Vikinek muszáj volt félbeszakítania a monológot, egyrészt, mert alig bírta követni, másrészt, mert kirázta a hideg.
Osváth Zita: A szőke herceg nem létezik
Három éve úgy élt, hogy összevissza lopott. Mindig csak annyit, amennyiből éppenhogy megélt, ezért meglehetősen sovány volt. Gyakran buszmegállókban aludt, télen pedig aluljárókban. A ruhája mindig szakadt és koszos volt.
Cselőteiné Álló Borbála: Áramlás
Előveszem az ambuláns lapot, az áll rajta, hogy IUGR gyanúja miatt a területileg illetékes kórházba irányítjuk kontroll ultrahang céljából.
H. Rajk Tünde: Tarzíciusz katonája
– Boldog volt attól, hogy az életét áldozta egy darab kenyérért? – gúnyolódott Cornelius.
Marcus a fejét ingatta.
– Az a kenyér a keresztények számára felbecsülhetetlen kincs. Eucharisztiának hívják.
Talán Lili: Saját színház – 2. felvonás
Az apja a valóságból sosem bírt el sokat: a négy fal között tett róla, hogy más hordja ki helyette, amit nem akart érezni. Hogy hogyan, annak ma este végre tanúi is vannak.
Sári Laura: Majdnem
Oké, tegyük fel, hogy tévesen vontam le a következtetést – elvégre ezt a képességemet pont nem kifogásolta. Ami azt illeti egyik tulajdonságomat sem. Még mindig úgy gondolja, hogy bomba vagyok, humoros, értelmes, kemény és határozott – éppen ez az oka annak, hogy ő most ilyen szörnyen nehéz helyzetben van.
Péterfy-Novák Éva: A spájzablak
Olgival felmentünk az erdőszélre rettegni, mert akkoriban csuklyások támadtak minden szép lányra az erdőben, és azt pletykálták, hogy a szomszéd utcából Nagyváradiék nagyobbik fia a bandavezér. Meg akartuk lesni a csuklyásokat, és terveket kovácsoltunk, hogy hogyan kapjuk majd le a fejükről a csuklyát.
Papp József: Elvis él
Alighogy kijöttek a partra, a strand hangszóróiban bemondta a rádió, hogy meghalt Elvis Presley, és lejátszották néhány számát.
– Gyere, táborozz le mellém! Én vagyok a legvidámabb barakk a lágerban – nevetett este a tábortűznél Juli Petire, aki nem tudta, mit gondoljon a lányról, akit csak tegnap este ismert meg.
Köck Ildikó: Egy túl jó anya
Ahogy Áron nőtt, Lia egyre jobban sugárzott az anyai büszkeségtől. Orsi akkoriban érzett rá arra, hogy maga Áron lehet annak az alkunak a kulcsa, amelyre Lia egykor utalt. Lia egy viszonzatlan szerelem miatt ugrott bele a házasságába Áron leendő apjával, Orsi ennyit tudott.