De mi a felhő és mi a café?
A felhő a felemelkedés. Elszakad a földtől, felfelé törekszik, felérve kiteljesedik, mindig más és más formát ölt, sohasem ugyanaz, mégis mindig önmaga. Akárcsak az irodalom: belső tűzből, az elbeszélés vágyából születik, felemelkedik a magasba és ott mindig más és más alakot vesz magára. Nincs két egyforma elbeszélés, bár a történetek mindig ismétlődnek. A felhő folyamatosan változtatja a formáját, mégis mindig ugyanaz: formává vált tartalom.
Meg persze más is: az online világ, amelyben élünk. Ez a lap csak online formában létezik, a Péterfy Akadémia online oktatási forma, virtuális térben találkozunk, online csoportokban dolgozunk. Látjuk és halljuk egymást, együtt vagyunk, de csak a virtuális térben.
A café a társas élet színtere. A café a barátság, a közösség, a hely, ahol beszélgetünk, eszmét cserélünk, ahol szemlélődünk és írunk.
A Felhő Café ilyen hely: virtuális, online találkozási pont olyan emberek között, akiket egyetlen dolog biztosan összeköt: az irodalom.
Máté Zsani: December 31.
A Liberanos Akadémia 2026-os pályázatára érkezett alkotás. Tetszik ez a kis kuckó. Pedig mennyire aggódtam, hogy mi lesz itt velem. Az ember annyi rosszat hall ezekről a helyekről, és láss csodát! Saját ágy, pici kis mosdó WC-vel, és még egy aprócska ablak is van a szobán, amin keresztül minden reggel besüt a nap és cirógatva…
Kiss Gergő: A tehetség
A Liberanos Akadémia 2026-os pályázatára érkezett alkotás. Tímea utolérhetetlen történelmi regényeket írt. Történészek is megirigyelhették volna azt az állhatatosságot, amellyel beleásta magát aktuális témája anyagába. Kérlelhetetlenül szívta magába a tudást, hogy minél pontosabb korképet rajzolhasson. A levéltárakat ilyen mértékben évtizedek óta nem forgatta fel senki. Nem érte be azzal, hogy a hiányzó ismereteket fantáziája segítségével…
Gulyás Gábor: Attila kokárdája
A Liberanos Akadémia 2026-os pályázatára érkezett alkotás. Kilenc lehettem, amikor apám, akivel a kocsmasétákon kívül kevés beszélgetésre alkalmas időnk volt, először mondta nekem a szokott szűkszavúságával, hogy „Mindig állj ki!”. Nem tudtam, miért mondja, és azt sem, hogy mit akar ezzel üzenni. Nem kérdeztem, mert nem érdekelt annyira, persze tisztelettudóan bólogattam. Apám ilyenkor még azt…
Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.
“Egy regény mindenkiben benne van.”
Péterfy Gergely