Tag: Ságh Beáta

A gyönyörű tujái tövében széthányva hevernek a kávéfőzők, üres üvegek, egy vasalódeszka, valamint egy fényképalbum, közvetlenül a rózsaszín vibrátor mellett. Dr. Lipowsky elrettenve rohan vissza a házba. Azonnal kikeresi a hulladékgazdálkodási vállalat ügyfélszolgálatának számát.

– Kolos, az ég szerelmére, már miért mennél világgá? Van családod, szép szobád! – Tamás minden tagjában ólmos fáradtságot érez. Nem akarja folytatni ezt a beszélgetést. Ki akar menni a szobából, le akar ülni a foteljébe a könyvével és kétujjnyi whiskeyvel.

A férfi szürke tekintete feneketlen kút, nem látni, van-e még a mélyén valami éltető erő. Szeme fehérje véreres, ernyedt szemhéja súlyos pajzsként ereszkedik a világ tolakodása elé.

Az eladónő sokat sejtetően néz rám Lilla feje felett. Jaj, meddig tudja még emelni a szemöldökét ez a nő? Ne menjünk most jobban a témába, udvariasan visszamosolygok, és gyorsan a ketrecekre, almokra és tápokra terelem a szót. Az eladónő három tengerimalacot mutat. – Alig három hónaposak, még gyerekek, sokat fognak nőni néhány hét alatt, és amúgy is sokat kell még fejlődniük – nyomja meg a szót, mintha nehéz leckét próbálna a fejembe tömni, közben ismét jelentőségteljes pillantásokkal bombáz.

Mozdulatlanná dermedek. Több éve, hogy elment, azóta álmomban is csak egyszer-egyszer jelent meg. Elárasztanak a boldogság forró hullámai. Ajándék, igazi ajándék! Nem tudom mire vélni, hogy itt van, különleges a pillanat, oka van, hogy eljött!