Azt mondja, törli azt a három oldalt, amit rólam írt. Törli, hogy örült, hogy még nem szeretett belém. Hogy eldöntötte, az ingemet azért megtartja. Hogy úgy tűnt, szó nélkül leléptem. Hogy azt hitte, ugyanolyan vagyok, mint a többi. Mielőtt visszavinném a két-két, még meleg kakaós csigát a boltba, megkérdezem tőle, mit csinál. Bal kezében toll, ami csak szívja vissza magába a tintát.
Felnéz. Az asztalnál ül, jobb válláról lecsúszott az ingem. Köszönés után becsukom magam mögött a bejárati ajtót, átvágok keresztben a földszinti udvaron. A kapu csukódásának útjába igazgatok egy tégladarabot. Ki a körútra, csak pár méter a bolt.
A kijáraton megyek be. Bent másnapos fiatalok és misére igyekvők kóvályognak. Átlagos vasárnap. Egy kosárba rakom a két papírzacskót, amit eddig szorongattam. A pénztárnál visszakapom a pénzem a számlámra, aztán célirányosan a péksüteményekhez megyek. A mindenre alkalmatlan fémcsipesszel visszarakom a négy csigát a többi közé. Mindent párosan.
Leteszem a bevásárlókosarat a bejáratnál, aztán egy rekedtes helló kíséretében kisétálok a boltból. Hunyorgok. Csak pár méter a kapu. Egy féltéglát elrugdalok a nyílásból. Végigsétálok a világosban először látott udvaron, be az aprócska lakásba.
Óvatosan leveszem a cipőmet, lábujjhegyen besétálok a földszinti fürdőszobába, megmosom az arcom, az ujjammal visszatuszkolom a fogkrémet a pronameles tubusba. Levetkőzöm. A ruháimat az ingemre rakom. Az ingem a mosógépen. Megtörlöm magam egy rózsaszín törülközővel. Gyors cicamosdás a fontosabb helyeken. Testnedvek és izzadság.
Felóvakodok a lépcsőn, halkan bemászom a jószagú, izmos, meztelen nőtest mellé. Becsukom a szemem. Elalszom.
Kielégülve, fáradtan ébredek. Mindenem könnyű és üres. A nő szuszogva néz fel a mellkasomról. Jó éjszakát kíván, aztán abbahagyja az önfeledt kacagást. Zihálva fölém térdel. Ő rajtam, én benne. Egyre lassabban tolom el magamtól. Felülök. Abbahagyjuk a csókolózást. Leszáll rólam. Mellém fekszik. Pihenünk. Felkelünk egymás mellől az ágyból. Túlkoros tinédzserként lemegyünk a nappaliba. Egy újabb közös orgazmus. Egymásba fulladunk. Még nem ismerjük egymást eléggé egy szeretkezéshez. Romantikus baszás. Merev nedvesség. Kapkodva felöltöztetjük egymást. Először a gatya, a bugyi és a melltartó. Aztán a nadrágok, a pólók, az ingek és a dzseki. Végül a zokni. Szenvedélyes csók. Felvesszük a cipőt.
Kilépünk az ajtón. Kapkodva bezárja. Keresztül a félhomályos udvaron. Ki a kapun. Bólintok. Megkérdezi, hogy van-e kedvem nála folytatni az estét. Néhány másodperc tétovázás a kapu előtt. Elsétálunk az Oktogonig. Aztán az Andrássyn grasszálunk.
Felmegyünk a második emeleti lakásba. Mi köszönünk elsőként a házigazdának, bent levesszük a cipőnket. Megérkeznek a többiek. Mély dolgok. Válás. Gyermektelenség. Munka. Múlt. Mi is abbahagyjuk a privát beszélgetést. Kiürül a konyha.
Mindenki egyre éberebb. Az utolsó játékot nem fejezzük be. Hitsterezünk. Szétválik a párosunk. Megnyerjük a kvízjátékot a csapatommal. Teljessé válik a létszám. A szerkesztőjét is ismerem, nekem is segített, dolgoztunk már együtt korábban. Az egyik legjobb barátnőjével közösen slameltünk vagy tíz éve. Az anyja tanította a dán fogadott „testvéremet”. Az apja etikára oktatott általános iskolában. Onnan származik, ahol én felnőttem. Rákérdezek. Azt mondja, hogy vidéki. „Galilei” – súgom neki a megfejtést, pedig nem velem van. Mellé kerülök a második játéknál. A kaméleonozásnak vége. Mindenki másért és máshogyan játszik. Abbahagyjuk a játékot.
Vége a bemutatkozókörnek. Csak nézem az izmos vállát, hallgatom, csipkelődöm vele. Elveszem tőle a második pálinkát. Szeret írni, minden reggel ír három oldalt. Mindent párosával fogyaszt. Kipróbálná végre, milyen a kölcsönös szerelem. Kiveszem a kezéből az első pálinkát. Mindenki elhallgat mindenki elől három tényt magáról. Felállunk a körbe rakott karosszékekből és kanapéról. Kivonulunk a konyhába. Mindenkitől elköszönök.
Kilépek az ajtón, le a lépcsőn, ki a kapun, el az Oktogonig. Felszállok a villamosra, a hátamon felfelé csorog a verejték. Leszállok a Mester utcánál, hazasétálok, felmegyek lifttel a harmadikra. Visszasétálok a lakáshoz, kinyitom a zárat. Leveszem a cipőt, visszarakom a törkölypálinkát a polcra, aztán levetem a tiszta ruhákat. Fogmosás, gyors tusolás, szőrzet rendben. Felöltözöm, felveszem a cipőm.
Bezárom magam előtt az ajtót, kezemben a cuccok, lifttel leviszem őket az utcára. Kinyitom az autót, bepakolok a csomagtartóba, beszállok. Kifordulok a parkolóból. Buda felé átmegyek a Petőfi hídon, kikeveredek a városból, fel az autópályára. Lendületesen távolodom Pesttől. Araszolni kezdünk. Talán vissza kellene fordulnom nekem is. Nem veszítek semmit, ha kihagyom ezt a baráti társasozást. Többen szabálytalanul ráfordulnak a szembejövő sávra. Teljesen beáll a forgalom.
Nem moccanunk.
Teljesen beáll a forgalom. Többen szabálytalanul ráfordulnak a szembejövő sávra. Nem veszítek semmit, ha kihagyom ezt a baráti társasozást. Talán vissza kellene fordulnom nekem is. Araszolni kezdünk. Lendületesen közelítek Pesthez.
Fotó: Ylanite Koppens, kép forrása: Pexels