Németh Márta: A bögre
Mi lesz ezekből a kislányokból? – kérdezgette rendszeresen. Egy rántottát nem tudnak megsütni! Nincs bennük semmi kötelességtudat! Folyton viháncolnak, mint akiknek nincs ki a négy kerekük!
Month: December 2021
Erdődi-Juhász Ágnes: Szabadság
A Duna csendes volt, fél kiló szeletelt kenyér úszott Csepel felé a Cygnus farvizén. Emlékszem, jegenyék karóján őrködött a hold, fénye reszketve imbolygott a halakat terelő nyálhabos hullámokon.
Bankó-Erdősi Viktória: Hónaljhajtás
Sajtos Laci hátbalőtt katonaként tántorgott le a buszlépcsőn. Terhet cipelt, és néhányan rögtön tudták, hogy nem csak az ölében hozott test terhét.
Komondy-Tóth Anikó: Kötelezően szabadon választott
Mikor az öled felé vezettél, belőlem kifolyt az igazság, hogy bennem születésem óta várt téged egy fotópapír, hogy beleégesd magad tisztafénnyel. Hiába a tökéletes pozíció és exponálás, én kilöktem magamból ezt a fotót, még mielőtt fixálóba dobhatta volna bárki is.
Bali Anikó: Amire emlékszem
Emlékszem egy zöld szemű fiúra, nyolcadikban a suli mögött megfogta a kezem, de elengedte, amikor befordultunk a gimnázium sarkán.
Lovass Adél: Hógömb
Nézd, idefigyelj! Kimegyek pizsamába’, köntösbe’, mert csak be kén’ fűteni reggel, megyek hátra a kazánhoz, oszt ezek a rossz térgyeim már nem úgy szolgálnak ám, mint annak idején, megyek, oszt nem bírok lépni, aztán meg lépnék, de csak úgy csúszik a betony, hisz csak esik, meg esik az a nyavalyás hó.
Bak Zsófia: Delfin
A lányt gyűlölettel vegyes szomorúság töltötte el, de nem tudott nemet mondani. Ahhoz túlságosan akarta azt a kisházat a halastóval.
Ságh Beáta: Honnan jössz?
Az eladónő sokat sejtetően néz rám Lilla feje felett. Jaj, meddig tudja még emelni a szemöldökét ez a nő? Ne menjünk most jobban a témába, udvariasan visszamosolygok, és gyorsan a ketrecekre, almokra és tápokra terelem a szót. Az eladónő három tengerimalacot mutat. – Alig három hónaposak, még gyerekek, sokat fognak nőni néhány hét alatt, és amúgy is sokat kell még fejlődniük – nyomja meg a szót, mintha nehéz leckét próbálna a fejembe tömni, közben ismét jelentőségteljes pillantásokkal bombáz.
Nowanda: Hóvirágok háborúja
Persze tudom, hogy a férfi a fej, a nő a nyak, és a nyak oda fordítja a fejet, ahová akarja, blablabla! És ez rendben is van, ok. De ahhoz, hogy a családunk erős legyen, hovatovább a Veledy dinasztia erős legyen, ahhoz kellenek stabil alapkövek.
Pompéry Judit: Az Angyal
A díszek javarésze még a háború előtti időkből származott. Voltak közte kedvencei, mint például a csiptetős madárka és a kívül piros, belül fehér, öblös, kerek üvegdísz.
Králik Emese: Eljövetel
A tálaló fiókjából kis csomagot vesz elő. A foszlott, barna csomagolópapírt kirojtozódott spárga fogja szorosan körbe. Alig olvasható már rajta az írás, és a vöröskeresztes pecsét.
Simon Anna: A bejgli
A bejgli nem az azonnali élvezetekről szól. Többet kell rá várni, mint egy eladó lány kelengyéjére.
Lovass Adél: Cukor és szalma
Már hetekkel karácsony előtt készült anyám. Törte a diót, tisztította a mákot. Átnézte, átszitálta alaposan a tölteléknek valót, egy kemény héjdarab se maradjon benne.
Gyovai Helén: Goodbye, Boss!
Dagadt a mellkasa, mintha legalábbis a Holdra szállt volna. Beosztottjai lettek, akiket a haverjai előtt önmagát roppant humorosnak képzelve csak alattvalóknak nevezett.
Lovass Adél: Cukor és szalma
Édesanyám sokat bosszankodhatott miattunk, de bölcs parasztasszonyi eszével belátta, hogy ilyen a gyermeki természet. Megpróbálta a maga felállított szabályokat úgy betartatni velünk, hogy abból tisztességet és becsületet tanulhassunk.
Berill Shero: Utolsó út
Esténként az internetet böngészte megszállottan. Régi álma teljesült, mikor megvette a nagybőgő tokot. Hangszerre nem volt szüksége, csak a tok izgatta.
Pecasz Leskó Éva: Ébredés után
Naná, hogy gondolok rátok, egész nap. Még ma is működik a játékos párbeszédünk, mosolygok magamban. Évekkel ezelőtt találtuk ki, amikor kiskamaszként ciki volt kimondaniuk, hogy „szeretlek”. Már nem érzik úgy, hogy ciki. Kimondják.
Mics Ildikó: Óriás pixelen az idő
Emlékszem a Kiscelli Múzeumra, ráfagyott a jég a járdára, amin felkapaszkodtunk, fogtad a karom, hogy el ne essek, a sálam rátekeredett a csuklódra, tessék, behálóztalak.
Kóka Izabella: Jessica
Tizzenöt és fél éves volt, amikor a falu legfainabb férfija elvette feleségül. A szülei is boldogok voltak, legalább egy éhes szájjal kevesebbet kellett etetni.