Lukács Edit: Üres doboz
Akkor még nem sejtette, hogy a gyönyörű külső mennyire nehéz természetet rejt. Rossz jellem, vagy komolyabb pszichés sérülés? Valószínűleg az utóbbi.
Tag: Lukács Edit
Lukács Edit: Emlékkönyv
Társbérlet, albérlet, anyós – az együttélés rémálma lehetett ez Anyámnak, aki szerette a tisztaságot, rendet és átláthatóságot. Igyekezett a maga módján alkalmazkodni, hiszen tudta, hogy van ennél sokkal rémesebb élethelyzet nem is kis számban országunk ötvenes, majd hatvanas éveiben.
Lukács Edit: A szív alakú anyajegy
– Szeretném, ha minden nap ezzel a kis szívecskével mellettem kelhetnék reggelente, és fekhetnék le, amíg csak élünk – mondta a fiú Szofinak.
Lukács Edit: A színes sál
– Señorita, épp most lett kész a friss croissant. Hozhatok egyet, és mellé egy kis pohárka frissen csavart narancslét? Ez a ház ajándéka, nem illendő visszautasítani – legyeskedett még egy kicsit Isidro Irina körül.
Az írás lendülete
A Péterfy Akadémia regénykarbantartó csoportjának hallgatói beszélgetnek írásról, ihletről, munkakedvről és önfegyelemről. A résztvevők: Zakar Veronika, Lukács Edit, Vályi-Nagy Erika, Kocsis Gergely, Sáringer Attila, Bak Zsófia.
Lukács Edit: Megváltás
Martyna már akkor elhatározta, hogy amint lehetősége lesz, el fog onnét menni, amikor édesanyja csupán lélegző és vegetáló testében még mindig dobogott a szíve. Maga mögött akarta hagyni a várost, a sok-sok átélt szörnyűséget, mindent és mindenkit. Magányos volt, de végtelenül eltökélt. Nem várt csodát egy újrakezdéstől, pusztán valaminek a lezárását.
