
Szécsi Kati: Agyonlőtt gyerekkor
Anyukám elvitt, a bátyámat és engem, egy Stan és Pan filmre. A film egy pontján ki kellett vezetni a moziból, mert zokogógörcsöt kaptam. Mit lehet nevetni azon, hogy egyik ember a másik pofájába vágja a tortát?!
a Péterfy Akadémia online irodalmi folyóirata
Anyukám elvitt, a bátyámat és engem, egy Stan és Pan filmre. A film egy pontján ki kellett vezetni a moziból, mert zokogógörcsöt kaptam. Mit lehet nevetni azon, hogy egyik ember a másik pofájába vágja a tortát?!
Nem árulok zsákbamacskát tehát, amikor arra próbálok utalni ezzel a kis kitérővel, hogy a férjemmel alkotott kettősünk ideológiailag nem minden tekintetben egységes.
A mutatók csigalassúsággal vánszorognak a pályaudvar homlokzatának óráján. Szeretem nézni, ahogy méltóságteljesen odébb haladnak. Ma már nincs szükség órára, az én 1956-ban készült Patek Philippem is a múlté.