novella

Szücs Dániel: Fernanda

Támadásba lendültem, zavarba ejtő kérdéseket tettem fel neked olyan dolgokról, amikről lefogadtam, hogy nem tudsz semmit. Mindegyik kérdésemre helyesen válaszoltál – egy gazdagon illusztrált lexikon voltál, ami nem csak oktat, de szórakoztat, lenyűgöz és gyönyörködtet is.

novella

Szücs Dániel: Railjet 745

Anyát többször megcsalta apa a jóval fiatalabb munkatársnőivel, amíg végül le nem bukott. Én és az öcsém, Marcus, akkor még kicsik voltunk. Igaz, átéltük a veszekedést, a csapkodást, de csak jóval később értettük meg, mivel bántotta meg apa anyát.

novella

Szücs Dániel: Felsőlok

Meg még egy, ismételte meg Mihály gondolatban az elhangzott szavakat. Eszébe jutottak a lányok, akik az emlékeiben halvány vonásokkal ugyan, de továbbra is jelen voltak. A kutyát az ölében hordozó Dorka. A Szabadság téren zongorázó Franciska. A kosárlabdás Zita és az árnyékból előtűnő, a felhőket kontyában hordozó Magdaléna.

novella

Szücs Dániel: Párizsból szakállban

– Mi van?! Ta gueule, nem mondod, hogy felléptél titkos zsarunak! – Az egyik légi utaskísérő megkér minket, hogy halkabban, s’il vous plaît, de az utasok többsége látszólag nagyon jól szórakozik az előadásunkon. Közben az ülések rései között hátra pillantok. Egy barna bőrkabátos is egyre gyanúsabbá válik, ábrázatát szemügyre véve lefogadom, hogy nem egy Instagram-tripről utazik éppen haza.