
Horváth Tamás: Várna
A fejemben szorgos kis manók pakolták a szenet szorongásom katlanába, miközben a szivarszagú társalgószoba márványpárkányáról az angol királynő portréja nézett velem farkasszemet.
a Péterfy Akadémia online irodalmi folyóirata
A fejemben szorgos kis manók pakolták a szenet szorongásom katlanába, miközben a szivarszagú társalgószoba márványpárkányáról az angol királynő portréja nézett velem farkasszemet.
Először csak az implantátum behelyezésével járó műtéti eljárások mozdulataira tudtam gondolni. Ahogy a mell mirigyállománya, a vöröses izom, a sárgás zsírszövetek szétválasztása történik.
Nem érzek semmit. Próbálok sírni, az sem megy. Közben felbolydul a ház, mindenki egyszerre beszél, kiabál és rohangál.
A dús, sűrű, harsányan zöldellő ártéri erdő, a lecsüngő liánok lekötötték minden figyelmét. Patájuk alatt gyakran ágak reccsentek, egy-egy madár szállt a fejük fölött. Aztán egyszer csak olyan fényesség lett előtte, mintha egy színházi függöny nyílt volna szét. Lordnak be kellett csuknia a szemét.
a fiú gimnazista és ismeri Ipper Pált,
nekem is hallgatnom kéne a 168 órát, mondja, és vesz nekem
egy gombóc fagyit, eper legyen, mondom – hátha megcsókol,
de ő Nixonról beszél meg Hruscsovról.
Bort vett, jófajtát, meg whiskeyt, középkategóriásat. Átsuhant az emlékezet barázdáin a Kőbányai, és büszkén fizetett, amiért nem követi az apai mintát.
A bárófi az árnyékba süppedve figyelte a szemközti, élénkkék nyárvégi hegyeket, a szeme alatti napszúrásos redőkbe rakódott a pipafüsttel felszálló dohánymorzsalék, elmosódott foltba rendezte a vasakon álló, korhadt fájú marhavagont meg Bíbort, akit bakot tartva felsegített a szuvas ajtórés mögé.
– Tehát akkor ismertetem a tényállást. Mivel az örökhagyó végintézkedés nélkül halálozott el, ezért törvényes öröklés jogcímén a férj, valamint a gyermekei egymás közötti egyenlő arányban hivatottak az öröklésre.
Kitapogatja most a gátizmokat. Nem, nem ott viszket, hanem hátrébb. Aranyere lenne? A gát húsa kemény, sima. Nem úgy, mint az első után.
Sikongatva hátráltunk, olyan sietősen, hogy Dokival egymás lábába gabalyodva zuhantunk a perzselő betonra. Szúró fájdalom áradt a könyökömből – azonnal tudtam, hogy lehorzsoltam a bőrt. A Doki térdébe fúródott apró, szürkéskék kavicsok mellett is vér szivárgott.
Örülnek egymásnak, őszintén. Istenem, gondolja Zsuzsa, a mosolya még mindig olyan kisfiús, félszeg és kedves. Dávid egyébként is kedves volt, de főképp romantikus és humoros. Mennyit nevettek, te jó ég! És a beszélgetéseik!
Krisztián az egész arcával mosolyog, én a tésztámat kavargatom. A kedvenc filmemről kérdez, és amikor azt válaszolom, hogy nincsen, gyanakvóan néz rám. Természetesen megtudom, hogy mindenképp látnom kell a Harcosok klubját, ha még nem volt hozzá szerencsém.
A mellkasomban kellemesen bizsereg az elégedettség. Apa pénzeli a suli alapítványát, akármit mondhatok, Ungvári úgysem mer megbüntetni. Az igazgató nem fog oda szarni, ahonnan eszik, apát pedig annyira se érdekli ez az egész, mint egy koszfolt a cipője talpán.
Eszébe jutott Freud azon elmélete, hogy akiket csecsemőkorban nem szoptatott az anyjuk eleget, azok az orális szex iránti vonzalmukkal próbálják kompenzálni eme hiányosságukat. Ugyanakkor, figyelembe véve, hogy Freud szájrákkal küzdött, nem tekinthető elfogulatlannak ebben a témakörben.
Virág mindig lenyűgözött azzal, hogy egyszerre tudott meggyőző, kedves és vibráló lenni. Mindig nyerni akart. Az ügyért, a csapatért, az emberért. Ha kiállt valami mellett, akkor azzal a határozott szándékkal tette, hogy előremozdítsa a dolgokat.
15 óra 15 perc. Elrohansz az Aldiba beszerezni a csirkemellet és a póréhagymát. Csiripelnek a madarak, ez pár pillanatra elvonja a figyelmed a gyomrod korgásáról. Az Aldiban elképesztően büszke vagy magadra, hogy képes vagy mosolyogni az emberekre, miközben bepakolsz a bevásárlókosárba.
Hallom anyám kérdését, hogy kész vagyok-e már, de nem reagálok. Szeretném hinni, hogy igaza van: tényleg elcseréltek, és ő nem az én anyám.
Karnevál a szocializmus vidéki kisvárosában. Túlharsogja a pléhjancsit, és a barátnője fülébe mondja titkos vágyát. Azt, hogy ha felnő, olyan társat szeretne, aki mellett az egész élet ilyen színes és kalandos lesz.