novella

Pásztor Diána: Vezeklés

A tanári szoba előterében ülök, reszketek, a fogaim összekoccannak. Ráz a zokogás, mintha nem is én irányítanám a testemet, a kezeim görcsösen markolnak egy képzeletbeli kötelet. Már felhívtuk anyukádat, szól Livi néni, megsimogatja az arcomat.

novella

Pásztor Diána: Tréning

Mindenki szabadnak akarja látni magát. Ha van pénz, könnyű a megoldás, szórakozhatnak, pihenhetnek, utazhatnak, vagy amit akarnak, nincs is igazából szükség arra, hogy foglalkozzunk velük, nem érzik a határokat, tágasak a kifutók.