Uncategorized

Havas Juli: A szerelem kémiája

Egy centi bőre, ha hozzám érne, az is elég lenne, sóvárogtam szerényen, pedig legkevesebb másfél négyzetméter bőr tombolt rajtam az érintéséért.
– Nem vettem észre, hogy annyira sokat ittál.
– Nem szoktam inni, nem tudhattad. – Most tényleg megőrülök, ha nem ér hozzám.
– Megőrülök, annyira vágyom hozzád érni – mondja. Megcsörrentek rajta a tárgyak, ahogy leteszi a tálcát a földre.

novella

Finta Csilla: Rozéarany

– Ha Lehel is így gondolná, akkor nem csak egy éjszakára gabalyodtatok volna össze, amikor annyira berúgott, hogy fel se állt neki. Utána persze mindenkinek azt mondta, hogy megdugott, majd úgy tett, mintha nem is ismerne.

novella

Szücs Dániel: Fernanda

Támadásba lendültem, zavarba ejtő kérdéseket tettem fel neked olyan dolgokról, amikről lefogadtam, hogy nem tudsz semmit. Mindegyik kérdésemre helyesen válaszoltál – egy gazdagon illusztrált lexikon voltál, ami nem csak oktat, de szórakoztat, lenyűgöz és gyönyörködtet is.

novella

Beke Borbála: Illat, emlék, bicikli

De jó lenne egy kis meggyes piskóta, hunyorog rám a fiam, és már keveri is a tésztát, múlt héten mutattam, hogyan kell. Elég lesz ennyire? – kérdezi, és orrom alá tolja a felvert tojásfehérjét. Még egy percig, felelem, és már csöpögtetem is le a tavalyi meggybefőttet.

novella

Zeck Julianna: Sárasszony

Napokig feküdtem ott, esett rám az eső, tűzött a nap, kutyák nyaldosták az arcomat, paták dobogtak körülöttem, macskák vonyítottak éjjel, miközben hallottam a duruzsolást és a halk nevetgélést a várfalról. Ezt az összehangolt, otthonos érzést kerestem én is.

kriminovella

Berill Shero: Laura és a paprikás krumpli

– Akarsz róla beszélni? Most, hogy Béla nincs itthon? – kérdezte Ádám olyan hangsúllyal, mint aki mindent tud a szomszédban zajló dolgokról.
– Nincs miről beszélni. Nem akarok udvariatlan lenni, de menned kellene – toppantott Laura, mielőtt becsapta volna az ajtót.

novella

Aigner Ditti: Az út Grandfallsba

– Ne féljél, kislány! – hahotázott nagyot a férfi. – Mindjárt megyünk tovább, de mutatni szeretnék valamit.

– Nem érdekel, mit szeretne mutatni, én most kiszállok! – ugrott ki Charlotte dühösen a kocsiból. Alig tett pár lépést az út felé, amikor a nagydarab férfi megragadta a karját.

novella

Szentpáli Gavallér Zsuzsa: Szupermen

A kitisztult augusztusi égen most már tisztán látszott a Nagy Göncöl, tőle délre a Kígyó és a Kígyótartó. A tanár éppen azt magyarázta, hogy ezeket a csillagképeket mennyire nehéz megkülönböztetni egymástól, amikor egy éles csík villant fel az égbolton.

novella

Nagy Orsolya: Karanténpékek

Gyorsan bezárták a kenyérszauna ajtaját, majd a közös teremtés eufóriájától áthevülve vadul egymásnak estek. Hevesen, kapkodva csókolóztak, de időnként mind a ketten hátrapillantottak a sütőre.

novella

Bankó-Erdősi Viktória: Törpilla

– Az a rohadt traktor mindig elromlik! Igényelni kellene a támogatást a hivatalból egy újra!
– Köllene – meríti Papa a tojásleves pirospaprikás tavába az öblös alumíniumkanalat. – Nem értek én ahhó, írástudó ember vóna jó hozzá.