novella

Mics Ildikó: Falfirka

Én nem tudom, milyen félni, egyszer féltem csak, amikor ötévesen eltévedtem az égig érő kukoricaszárak labirintusában, és a levelek dühösen összehajoltak a fejem fölött. De amikor az udvaron zenekart játszottunk, és két üveget egymásnak ütöttem, hogy zengjen csak, mint a cintányér, és az üvegek ripityára törtek, akkor nem féltem.

novella

Mics Ildikó: Csonthéj

Róza a verandára terelte Micit, egyedül egy enyhén billegő hokedlit talált, arra ültette le, feltört néhány diót, és a tenyeréből kínálta a puha dióbelet. A lány minden mást figyelmen kívül hagyva, mohón ette. Nem volt könnye, csak amikor mellényelte a falatot.

novella

Mics Ildikó: Hórukk

Korán indultak, mert Gizi nem talált megfelelő cipőt a fekete kiskosztümjéhez, és két napja rágta Lajos fülét, hogy ha már úgyis Pesten járnak, a temetés előtt ugorjanak el a budai Skálába, venne végre egy rendes alkalmi szandált, kis oldalpánttal.

novella

Mics Ildikó: Semmi idegenség

Ráhajol a kormányra, csak a lassú remegést látom a vállán. Köhögni kezd, a fájdalom elakad a torkában, egyre erősebben rázkódik a teste. A halk nyüszítés egyszerre dagad elemi erejű üvöltéssé, felegyenesedik, a feje előre-hátra csuklik.

novella

Mics Ildikó: Bézs

A második vérvétel után kiderült, hogy az értékei tökéletesek, a telefonja is épp akkor jelzett, de nem nézte meg. Megkönnyebbülten leült az ablak melletti padra, beleharapott egy kiflibe, és azt tervezte, kifelé menet vesz egy kávét az automatából.

novella

Mics Ildikó: Hinta

A váláskor azt terveztem, ideiglenesen kiveszek egy jobb lakást közel a házhoz, ahol addig éltünk. De András egyértelműen kijelentette, hogy ne számítsak vagyonmegosztásra. Az ő pénzéből egy fillért nem látok, a ház az övé, ennek tudatában döntsem el, tényleg szeretném-e elhagyni? Keserűen felnevettem.