Hámori Márti: Nincs idő
Mamának semmi sem lehetetlen. Két világháború és öt gyerek után épp egy játékmedve jelentene problémát neki?!
felhocafe
owner
Gulyás Gábor: Vérömleny
Én, a gyengébb nem, szemben a férfiak gumibotos őrangyalaival, a szolgálunk és védünk magasan képesített és komoly pszichológiai képzésen átesett, briliáns gyalogrendőreivel.
Birovits Zsuzsanna: Fátylat rá!
A császármetszésem gilisztához hasonlító hegének látványától émelyegni kezdtem. Fátylat rá! Hajamra a hópelyhek lágy, fehér fátylat terítettek.
Beke Borbála: Petőfi összes
Nagyanyám a nevetést, az ölelést és a verseket mérték nélkül osztogatta, ám minden mást szigorúan kimért. Így amikor már nagyobbak lettek a gyerekek, a hintázás is születési sorrendben történt.
Finta Csilla: Nélkülem elvesznél
Megint hallgathattam, hogy semmire se tudok vigyázni és milyen szétszórt vagyok. Még jó, hogy ő megnézte a dobozt, hogy ne maradjon benne semmi, amikor kidobja. Jött a szöveg, hogy Kiscsillag, milyen felelőtlen vagy, még ennyire se tudsz figyelni, nélkülem elvesznél.
Horváth Tamás: Várna
A fejemben szorgos kis manók pakolták a szenet szorongásom katlanába, miközben a szivarszagú társalgószoba márványpárkányáról az angol királynő portréja nézett velem farkasszemet.
Lovass Adél: Két cserép levendula
Először csak az implantátum behelyezésével járó műtéti eljárások mozdulataira tudtam gondolni. Ahogy a mell mirigyállománya, a vöröses izom, a sárgás zsírszövetek szétválasztása történik.
Deák. P. Blanka: Bűnbocsánat
Todi Bella: Sorsom tükrében
Nem érzek semmit. Próbálok sírni, az sem megy. Közben felbolydul a ház, mindenki egyszerre beszél, kiabál és rohangál.
Árvai M. Tekla: Lord a Dunánál
A dús, sűrű, harsányan zöldellő ártéri erdő, a lecsüngő liánok lekötötték minden figyelmét. Patájuk alatt gyakran ágak reccsentek, egy-egy madár szállt a fejük fölött. Aztán egyszer csak olyan fényesség lett előtte, mintha egy színházi függöny nyílt volna szét. Lordnak be kellett csuknia a szemét.
Gerber Erika: Kegyelem
a fiú gimnazista és ismeri Ipper Pált,
nekem is hallgatnom kéne a 168 órát, mondja, és vesz nekem
egy gombóc fagyit, eper legyen, mondom – hátha megcsókol,
de ő Nixonról beszél meg Hruscsovról.
Bankó-Erdősi Viktória: Unalom
Bort vett, jófajtát, meg whiskeyt, középkategóriásat. Átsuhant az emlékezet barázdáin a Kőbányai, és büszkén fizetett, amiért nem követi az apai mintát.
Uncategorized
Szalai Panni: Férfitánc
A bárófi az árnyékba süppedve figyelte a szemközti, élénkkék nyárvégi hegyeket, a szeme alatti napszúrásos redőkbe rakódott a pipafüsttel felszálló dohánymorzsalék, elmosódott foltba rendezte a vasakon álló, korhadt fájú marhavagont meg Bíbort, akit bakot tartva felsegített a szuvas ajtórés mögé.
Boyai F. Karla: Anya
– Tehát akkor ismertetem a tényállást. Mivel az örökhagyó végintézkedés nélkül halálozott el, ezért törvényes öröklés jogcímén a férj, valamint a gyermekei egymás közötti egyenlő arányban hivatottak az öröklésre.
Lovass Adél: Gát/metszés
Kitapogatja most a gátizmokat. Nem, nem ott viszket, hanem hátrébb. Aranyere lenne? A gát húsa kemény, sima. Nem úgy, mint az első után.
Borsós Jolka: Tóni
Sikongatva hátráltunk, olyan sietősen, hogy Dokival egymás lábába gabalyodva zuhantunk a perzselő betonra. Szúró fájdalom áradt a könyökömből – azonnal tudtam, hogy lehorzsoltam a bőrt. A Doki térdébe fúródott apró, szürkéskék kavicsok mellett is vér szivárgott.
Hámori Márti: Pezsgő, behűtve
Örülnek egymásnak, őszintén. Istenem, gondolja Zsuzsa, a mosolya még mindig olyan kisfiús, félszeg és kedves. Dávid egyébként is kedves volt, de főképp romantikus és humoros. Mennyit nevettek, te jó ég! És a beszélgetéseik!
Uncategorized
Balogh-Kunst Nóra: Visszahoztam
Krisztián az egész arcával mosolyog, én a tésztámat kavargatom. A kedvenc filmemről kérdez, és amikor azt válaszolom, hogy nincsen, gyanakvóan néz rám. Természetesen megtudom, hogy mindenképp látnom kell a Harcosok klubját, ha még nem volt hozzá szerencsém.
Rezeda Réka: Vajon mit gondol apa?
A mellkasomban kellemesen bizsereg az elégedettség. Apa pénzeli a suli alapítványát, akármit mondhatok, Ungvári úgysem mer megbüntetni. Az igazgató nem fog oda szarni, ahonnan eszik, apát pedig annyira se érdekli ez az egész, mint egy koszfolt a cipője talpán.