novella

Havas Juli: Hány éves isten?

Vannak nálam idősebbek is, itt van például isten, bár azt nem tudom, hány éves lehet, és azt sem, vajon kikaparná-e a személyi igazolványából az életkorát, pedig jócskán sokezer pluszos, mégsem akar meghalni, mint én, csak azért, mert belefáradt a végeláthatatlan öregségbe.

A hónap szerkesztői disztópia regényrészlet

Havas Juli: A doktornő meséje – 3. rész

A has bőrére barna szőnyeg terül. Jódos fertőtlenítő. Az altatógép felől egyenletes pittyegés hallatszik. Az altatós doktornő félig hunyt szemmel dől hátra a széken. Az altatósnővér a kis kerekesasztal fölé hajol, fecskendőket, ampullákat rendezget. Pompás gléda – egyenesedik ki és válla felett hátranéz a doktornőre. – Kicserélem az infúziós pumpát.

A hónap szerkesztői regényrészlet

Havas Juli: A doktornő meséje – 2. rész (Részlet egy disztópiából)

Lerövidítjük a várólistákat, jelentette be a tévében az államparancsnok. És készülni kell a járvány negyedik hullámára. Kompenzálásképpen az orvosok egyhavi fizetést kaptak. Csak az orvosok. Korábban minden egészségügyi dolgozónak járt a jutalom. Az első járvány második hulláma után az adminisztratív dolgozók maradtak ki, a második járvány után a járvánnyal közvetlen kapcsolatba nem kerülők, most pedig a nővérek.

A hónap szerkesztői regényrészlet

Havas Juli: Koronavírus, végállomás – 2. rész

Iván hívta. Iván mindig hívja, Iván óránként hívja, munkaidő elején és végén, a műtétek között, a megbeszélései előtt és után, reggel és este és néha éjjel is. Hiába tudja, hogy elalvás előtt mindig lenémítja és soha nem veszi fel. Olyankor üzenetet küld. Virágocskát. Szivecskét. Gyűlöli az üzeneteket és nem örül a telefonjainak.

regényrészlet

Havas Juli: A doktornő meséje (részlet egy disztópiából)

A kórház fogadócsarnokában a szokásos hőmérséklet mérés és a kötelező rövid imádkozás után történt valami más is. Egy másik terembe terelték őket, ahol hosszú asztaloknál a Parancsnokság alá tartozó terepruhás egyenruhások ülnek. A személyzet több sorban, egymástól minden irányban legalább másfél méteres távolságban álldogál. Senki nem tudja mi történik, amennyire ellátnak az asztalokig, úgy tűnik, hogy rövid tájékoztatás után mindenki aláír valamit, majd a felkarjába oltást kap.