Month: June 2021

novella

Fehér Mónika: Ébredés

Béla idestova három éve koptatja a szőnyeget, Józsika pedig a lócát. És segít. Padlást ürít, kertet ás, veteményez, betakarít, kitakarít, tojást hoz, ebet túráztat, erdőt járat, gombát gyűjtet, cserébe kakaót kavarintat és mosolyog. Magamban szalmaszálnak neveztem el, az utolsónak. Időnként még faggatózik – mikor megbízást kap rá – de csak kurtán. Egyfajta kapocs köztem, meg a falusiak között, akiknek örökre gyüttment maradok, de már közel sem olyan érdekes és jól van ez így.

novella

Tatai Lajos: Pewex

A peronon még egyszer ellenőrizte, magával hozta-e a jegyét. A Grotowski színházba utazik Wroclawba. Largo fellépett a vonatra, a fülkéjében már csak ő hiányzott. Csomagjának alig talált helyet a táskák, hátizsákok között. Rövid rántással nekilódult a szerelvény. Unott arcok vették körül, az elsuhanó tájat bámulták, vagy magukba mélyedtek. Szemben vele középkorú, vörös mellényes úr ült, becsukta a szemét így jól megnézhette, biztosan üzletember, frissen borotválkozott, bőrén bal oldalt kicsi vágás a pengétől. Mellette egy diáklány lengyel nyelvű könyvvel a kezében, magyarul köszönt mikor benyitott, talán krakkói egyetemista. Szomszédja túraruhás kisportolt férfi, aki a szakállát morzsolgatta, és gondolatban már a Tátrában járt. Jobb oldalon kendős falusi asszony kézitáskáját az ölében szorongatta, látszott, ritkán szokott utazni, és az iratait féltette. Változatos tájon át utaztak, Nyitra vára a szirtek tetején, meghökkentő a látvány. Itt őrizték, és vakították meg Vazult.

novella

Molnár Sára: A szökés

Esténként tüzet rakunk, hogy melegedjünk, és lássunk végre valami szépet. Ez nekünk a luxus most. Mintha nem is a határokon bújkálva, lopakodva, szögesdrótokon átmászva vonulnánk végig az európai kontinensen.

novella

Leszkovszki Máté: Banya

Nem akartam kijönni játszani. A Dexter laboratóriumát néztem a tévében, meg pilóta kekszet ettem. Maradt még egy egész csomag a szülinapomról. De apa megint szomorúan jött haza a szőlőből. A Karcsi bátyja kísérte haza, apa annyira szomorú lett, hogy úgy kellett a Karcsi bátyjának belekarolni. Ha apa szomorúan jön haza, anya mindig kiabál velem.

novella

Felhő Café Portrék – Pap Évával beszélget Kocsis Gergely

A Felhő Café Portrék Podcast irodalmi portrésorozat következő vendége Pap Éva. Évával megmerítkezünk egy kicsit a dél-szláv életérzésben, mesél saját útjáról, hogyan alakult ki regényeinek ez az élettel teli világa. Beszélgetünk az új regénye, a Mielőtt lemegy a nap szeretettelifogadtatásáról a határ mindkét – magyar és szerb – oldalán.  

koffer novella

Bernscherer Tibor: Beara Peninsula

A ház az egyik vízbe nyúló szirtjén áll és én esküt tettem, hogy ha a fene fenét eszik is, megmártózom az Atlanti-óceánban. Hozzáteszem, hogy nekem a sportuszoda úszómedencéje is hideg és az itt eltöltött tizenhárom év alatt egyszer sem úsztam a tengerben.

A hónap szerkesztői novella

Ochtinszky Judit: A kutya

Teljesen hülye vagyok, mit keresek itt két gyerekkel és egy vadidegen kezelhetetlen kutyával, hogy fogom hazavinni, és mi lesz, ha nem sikerül, mit fog szólni Rozi gondolatfolyammal a fejemben a lehető legnyugodtabban mondtam Rozinak, hogy ne féljen nem lesz semmi baj, simán hazavisszük.

trauma/írás

Török Bori: Sárga

A hátsó ülésén gyerekek ültek és nevetve mutogattak a szennyes, szürke vízben gázoló mezítelen lábakra, ám Anna mit sem törődve velük igyekezett minél hamarabb a szemközti, harmadik emeleti kis lakása felé, miközben meleg törölközők lebegtek a szemei előtt.