Tag: Ujvári Sándor

Ahogy a tömeget fürkészte, nem is olyan messze észrevett egy ismerős arcot. – A Gizi! – örült meg volt szomszédasszonyának, és úgy intézte, hogy a szertartás végén a temető kapujában összefussanak.

Az akarat hatalma – mormolta magában –, képes vagyok rá, az agyammal uralni tudom a testemet! – sziszegett, és az erőlködéstől kissé véresre harapta a szája szélét, de győzelmet aratott a fájdalmon, elmúlt a belső feszültség.

Hiába kiabált, integetett, az áramlat egyre nagyobb sebességgel sodorta, egészen addig, míg a mentőhajók ponttá nem zsugorodtak és el nem tűntek a horizonton.

Az összeesküvők saruikkal gyötörvén cincálatba az mágnesszalagot, míg az ki nem lehelé lelkét. Ezzel kezdetét vevé az hármak házibulija: elsőként Hammurapi tömé teli az magnetofon bendejét rapzenével.

Megálltak az erkélyen. Az utca mozdulatlanul szürke volt, csak a szél kavart néhány száraz falevelet a tankok között.