novella

Lovass Adél: Fikakirály

Az ablakfélfa mélyen belevájódott a nő homlokába, csakúgy, mint agyába az események. Jó lenne már végre nem erre gondolni, megenni azokat a sütiket, meginni rá egy sört s túllépni ezen az egészen. De hogy lehetne?

novella

Szalontai Erika: Por

A vasajtó résnyire nyílt. Nagydarab, kócos asszony állt ott riadt tekintettel, kék strandpapucsban. Lábujjain vastag koszréteg, bordó melegítőnadrágja feltűrve a térdéig.

novella

Háhner Petra: Közvágóhíd

Korábban Barbi volt Helga kedvenc kolléganője, de ő már nem dolgozik a cégnél. Aznap, amikor a vezetőség bejelentette, hogy hamarosan megint be kell járni, felmondott. Helga azóta képtelen szabadulni a gondolattól, hogy neki is így kellene tennie.

kriminovella novella

Berill Shero: Nyitott szív

Ülök a fánál, a szél a fülembe susogva szétborzolja a hajamat. Úgy, ahogy te tetted oly sokszor. Eszembe jut a legelső találkozásunk. Nem emlékszem miről beszélgettünk, csak a randevúnk hangulatára. Most is beleborzongok, ahogy felidézem.

novella

Havas Juli: Hány éves isten?

Vannak nálam idősebbek is, itt van például isten, bár azt nem tudom, hány éves lehet, és azt sem, vajon kikaparná-e a személyi igazolványából az életkorát, pedig jócskán sokezer pluszos, mégsem akar meghalni, mint én, csak azért, mert belefáradt a végeláthatatlan öregségbe.

novella

Králik Emese: Menedék

Az ajtó nem mozdult. Erősebben próbálta. Rángatta, taszigálta, hátha megszorult a nehéz tölgy a keretben. Újra és újra mozdította a kilincset. Odavilágított az elemlámpájával, látta, hogy a nyelv minden alkalommal rendben kicsúszik a zárólemezből. Eluralkodott rajta a kétségbeesés.

novella

Molnár Sára: Dédapám bibliája

Lehunytam a szemem, és újra láttam, ahogy gyújtóst vágunk ketten, majd a kemencét hevítjük. Ahogy lesben állunk egész délelőtt a kertben, az öreg, meg én, a gyermek, hogy elcsípjük a gyanútlan vakondot. Ahogy rakjuk ketten a szekeret a mezőn, én állok fent, ő pedig lentről adogatja nekem a szénát.

novella

Simon Eszter: Kihűlt vacsora  

György zavarában elmosolyodik, beül a vadonatúj városi terepjárójába, és becsapja a kocsiajtót. – Barom – motyogja magában, miközben a sebváltót az R betűhöz tolja, az elektromos terepjáró pedig halkan kifordul a parkolóból. Bekapcsolja a rádiót és feltekeri a hangerőt.

novella

Fodor Petra: Huszonhárom

Miközben kavarognak a gondolatok, az újságokat lapozgatja. A kismenye gyűjti neki a fodrászatban. A legtöbb lapban még a rejtvény sincs megfejtve, de most nem is ez érdekli, hanem egy cikk, amit a minap olvasott.

novella

Szalontai Erika: Töredékek

Kúszik befelé a sötétség az ablak üvegén át, mert a sötétségnek nincsenek határai és körülírható kiterjedése, sem formája, csak megindul, és ellep mindent, még azt is, amit a fényben látni szeretnénk.

novella

Bak Zsófia:Tovább

Megszaporázom a lépteim, jobbról felbukkan egy kápolna. Eltervezem, hogy ide jövök majd imádkozni a két vérvétel között, hogy bocsássa meg a Jóisten a vétkeimet, de aztán meglátom a “Covid miatt zárva” feliratot, és minden reményem elszáll.

novella

Támogasd a Felhő Cafét!

Ez év januárjában indítottuk el a Péterfy Akadémia online irodalmi folyóiratát, a Felhő Cafét. Azóta csaknem száz szerző mutatkozott be a Péterfy Akadémia hallgatói közül, rengeteg kiváló novella, regényrészlet, esszé, vers és podcast jelent meg nálunk.

novella

Csajkovszky Krisztina Dióhéjszerelem

A liszt először csak örvénylik és magába fordítja a vajat. Utána ragadni kezd és kis gombócokként szalad körbe a tálban. Aztán a gombócok valahogy utolérik egymást, és masszaként kezdenek új életet. Közben gazdagodnak porcukorral, fényesednek a tojástól, ellágyulnak attól a két kanál tejföltől, amit Eszter a nagyanyja bádogkanalával merít.