a Péterfy Akadémia online irodalmi folyóirata
…folyamatosan azt hitte, hogy hazamegy, de közben nem, mert a dolgok nem a látványon múlnak, például feltűnt neki, hogy az új asszonnyal betette a lábát a házba a bizalmatlanság, az őszintétlenség és a hazudozás, ami rövidesen megmérgezte az otthon légkörét…
A díszek javarésze még a háború előtti időkből származott. Voltak közte kedvencei, mint például a csiptetős madárka és a kívül piros, belül fehér, öblös, kerek üvegdísz.
Már lefeküdni készülnek, amikor mindketten furcsa neszre figyelnek fel. Ádám János magához ragadja mordályát, amikor a bárka peremén, mintegy vezényszóra egyszerre 6-8 fej bukkan fel, mindegyik szájában egy-egy handzsár.
A tovább fokozódó nemzetközi helyzet végül arra késztette a ház lakóit, hogy szálláshelyüket átmeneti időre áttegyék az óvóhelyre. Mi a nagyobbik pincehelyiségbe kerültünk.
Aznap nyílt meg a magyar követség új épülete a német fővárosban és Zsuzsa, a berlini magyar kulturális élet reprezentánsaként hivatalos volt az eseményre. A délelőtti aktus felemelő és ünnepélyes volt, ellenben az esti koncert és fogadás a New York-i terrortámadás miatt hirtelen elmaradt.
A kortársak között mindig van egy összetartozás érzés. Ha ráadásul még nők is mindketten, továbbá Péterfy-ék közegében tanulják, élik át ezt a szeretett, vágyott, izgalmas kalandot, az írást, akkor ez még erősebb.
Sára szülei sose igyekeztek lányukat legalább viszonylagos önállóságra nevelni, mi több, arra a csekély túlélési minimumra sem tanították meg, amit korlátai még lehetővé tettek volna – és ezt Aladár családja rendkívül felelőtlen dolognak tartotta. Sára nemhogy a bugyiját nem tudta kimosni, de még egy zsemlét sem volt képes kettévágni, vagy tálcán néhány poharat a szobába bevinni.
Ezekben a napokban Berlinben mindenki igyekezett nem a szabadban tartózkodni. Zsuzsa különösen aggódó francia barátnője, Céline, például gyerekei számára még az óvodából menet-jövet néhány száz méteres gyalogutat is veszélyesnek tartotta.
A férfi utolsóként érkezett, Zsuzsa engedte be. Félénk öröme egy másodperc alatt lelohadt és mérhetetlenül dühbe gurult, mert semmi „kézcsókom”: Karcsi érkezéskor az ajtóban, akárcsak egy gyereket, letegezte, majd egész este tudomást sem vett róla.
és életvidám docensnőnek a magyar diákcsoport jelentette a régen várt alkalmat, hogy kirúghasson a hámból. Az unalmas világvégi szemináriumi órák után naponta bevillamosoztak a központba, ahol a szocreál közepén, a sétáló utcában található egyetlen szálloda bárjában múlatták az időt.
Mohammad állást változtatott. A szír barátok tippje alapján csomagfutár az AMAZON váltakozó alvállalkozóinál, ahol teljes munkaidőben hivatalosan bejelentették. Elvállalt emellé egy szintén bejelentett másodállást árucsomagolóként az AMAZON-nál havi 450 euróért: végre nem szorul állami támogatásra és adózott jövedelme a hatóságok szemében is elegendő egy család fenntartásához.
A szabadság szó az előző eset fordítottja. Ami miatt az egész eszembe jutott: a Felhő Café júliusi témája. Minden általam ismert nyelv különbséget tesz az éves szabadság, vagyis a nyaralás, üdülés, szünidő, szabadidő és a politikai értelemben vett függetlenség között.
Lakonikus, száraz stílusa ellenére érdekes élet, izgalmas munka körvonalazódott az írásokból. Valamelyik levélben megkérdezte, hogy milyen a tél, van-e egyáltalán hó Budapesten. Ő Magyarországot csak nyári napsütésben tudja elképzelni.
1945. május 18. „A nálunk lévő három amerikaival igen megbarátkoztunk. Bámultuk praktikus konzervjeiket, az amerikai gondoskodás, katonai ellátás és szervezés – számunkra – csodáit. A parton, hajónktól 10 km-re óriási forgalom. Az út főleg szakadt kóborló magyarokkal van tele.
Először a kutyát vettük észre. Kb. kéthónapos, ellenállhatatlanul szeretetreméltó, aranyos barna gombolyag. Bár leginkább farkaskutyára hasonlított, mégis valamilyen keverék. Bóklászott szemben velünk az álmos kis utca fényesre koptatott kövein.
A szocialista tábor különutas Romániája 1988-ra rohamtempóban sodródott a gazdasági csőd felé. Megbosszulta magát a korábbi kitelepítési politika. Nemcsak a ledózerolt falvak családi házai helyett sebtiben felhúzott városszéli lakótelepek kőkorszaki komforttalansága volt rémes, a házakkal eltűnt a kert és az istálló is, ahol a korábbi önellátási rendszerben megtermett a krumpli, zöldség, voltak tyukok és tojás, tehén és tejtermékek, a disznóvágás pedig fél évre biztosította a húst.