Kartali Zsuzsanna: Chris
Hallotta, hogy Joe is bemosakszik. Megismerte a hűtőszekrény ajtajának szusszanását, amint férje elővette a Petri-csészét, amely az ő petesejtje és Joe hímivarsejtje egyesülésével keletkezett zigótát tartalmazta.
Tag: Kartali Zsuzsanna
Uncategorized
Kartali Zsuzsanna: Noa bárkája
Kezéből rég kiperegtek már a napok. Eleinte mint egy rózsafüzér gyöngyeit, úgy morzsolgatta őket, de az olvasó fonala annyiszor elszakadt, hogy semmi értelme sem volt tovább bogozgatnia. A tavasz után a nyár is kihamvadt. Ami körülvette, az a múló koraősz lehetett, ezt a következtetést az egyre becsesebbé váló napos időszakok ritkulásából és rövidüléséből szűrte le.
Kartali Zsuzsanna: Tollak és bundák
A költőtányérba elsőként érkező szemes tojást Nagypapa gipszmásolattal helyettesítette, amíg – többnyire a következő napon – meg nem érkezett mellé a második. Akkor a gipszet visszacserélte az igazira, így a két fióka egyszerre kelt ki, és közel egyforma méretűek lévén egyik se nyomta el a másikat.
Kartali Zsuzsanna: A Jáde Nyúl
Nem kúszott, de nem is szökdelt ostoba felelőtlenséggel. Komótosan és magabiztosan lépegetett, egyszerre csak az egyik lábát emelve fel. Sose láttam még nyulat így közlekedni.
Kartali Zsuzsanna: Repül ő
– Maradjon, kisasszony, ha már ennyi szabályt megszegtem ennek a dürgő fajdkakasnak a kedvéért! – kérte a délceg kapitány is, és ennek már tényleg nem tudtam ellenállni. Üsse kő, sosem utaztam még pilótafülkében. Lehuppantam hát a Gyula háta mögötti, utaskísérőknek fenntartott ülésre.
Kartali Zsuzsanna: A szabadságvágy villamosa
A munkahelyén és a táncklubon kívül nem ismert mást a világból, csak amit a könyvtárból kikölcsönzött művek ablakain át látott. Na meg a vőlegényét. A sejtelem, hogy ez édeskevés, lassan bizonyossággá vált benne, és egy különösen hosszú és monoton villamosozás vége felé ezt ki is bökte Lajosnak.
Kartali Zsuzsa: Küsz, nem!
A kedves olvasó talán nem ismeri a harcsáknak azt az emberi szemszögből kissé undorítónak látszó szokását, hogy az ínyencfalatokat időnként visszaöklendezik, majd újra elfogyasztják.
Ez megtörtént?
Az áprilisi szerkesztőcsapat a valóság és fikció kérdéseiről beszélget. Mennyi igaz abból, amit leírunk? Miért fontos ez az olvasónak? Mik a félelmeink az írásaink megjelenésekor? Hogyan kezeljük a kritikát? Miért írunk? Szó lesz traumaírásról, félelemről, belső késztetésről, szembenézésről és az írás adta boldogságról.
Kartali Zsuzsanna: Anyacsavar és Kockafej
Zsombi tisztában van a társadalmi elvárással, hogy adja át a helyét a buszon a rászorulóknak. Azt is tudja, hogy ő maga képtelen megállapítani, hogy valaki rászoruló-e vagy sem, tehát hallgatnia kéne rám, ha figyelmeztetem.
Kartali Zsuzsanna: Nasi (részlet)
A kutya nem ugatott. A bűz jellege is megváltozott, de ezt Béla a tomboló hidegnek tudta be. Belénk fagy a szar, ezekre meg ráhozzuk a kilakoltatást. Pedig a hajléktalanszállónál még ez is jobb. Jobb volt, amíg volt itt vezetékes víz, helyesbített magában, és már nem is csodálkozott a látványon, ami egy kinyílt ketrecajtó mögül tárult elébe.
Kartali Zsuzsanna: Ice Ica
A férfiak a látványtól ihletet kapva elhatározták, hogy a vacsora utánra beharangozott jégszobrász-showra előkészített, üvegszerű jégtömbökből kérnek egyet, és kifaragják Ica jégmását, Ice Icát. Hát kell ennél jobb program a csapatépítő tréningre?