novella

Havasi Mária: Emlékfa

A per tárgya a telekhatáron terebélyesedő fa, ami árnyékot vet a felperes konyhakertjére. A hivatalos megjelölés a piszkossárga aktán „szomszédjogi per”. A kérelem szerint a fának nemcsak terebélyes lombja, de annak terpeszkedő gyökere is kipusztítja a felperes zöldségesét.

novella

Havasi Mária: Függők

Úgy folytatták napjaikat, ahogyan négy évvel ezelőtt félbehagyták. Etel a parókián segédkezett, a jogvégzett, állás nélküli János pedig valami csodában bízott. Úgy gondolta, csoda kell ahhoz, hogy az egész világot sújtó gazdasági válság után munkához jusson.

novella

Havasi Mária: Ikersors

A világirodalom remekeit a fiúval beszélte át. Rebbenő izgalommal vette át Károlytól az első könyvet, amit a fiú a Nagymama távollétében és azzal az intelemmel adott át, hogy ehhez inkább ne kérje az öreg hölgy engedélyét. Így kerültek a kezébe Zola, Maupassant, Flaubert regényei.

novella

Havasi Mária: Sötét szoba

Négy, harci kedvvel és az én pilates eszközeimmel felvértezett gyerek egymást üldözi egy erre alkalmatlan helyen. Bele sem gondolok abba a teljes káoszba, ami odabenn van. A szokásosnál kicsit előbb sikerül Barnusnak a polc alá bújva úgy bevernie a fejét, hogy elsősegélyre kell hozniuk a csata sebesültjét.

novella

Havasi Mária: Ébredések

Ennyi év után is sajnálta, hogy az egyébként kellemes, csendes hálószoba ablakán a nap soha nem süt be. Szeretett volna a fényre gurulni, és örülni a nappalnak. Eszébe jutott a régi mozdulat, amikor csenevész karjával átfonta saját kis testét. A rátörő emlék megmozdította a karját, átölelte alvó kedvese vállát.