a Péterfy Akadémia online irodalmi folyóirata
Hét óra is elmúlt, mire Tibi elindult a munkahelyéről. Hazaérve már a liftből hallotta az üvöltést, a csapkodást, a zokogást. – Bazdmeg, ez nem igaz! Kussoljatok már el! Három hete költöztetek ide, azóta nincs egy perc nyugtom. Hogy lehet így élni?!
Az áprilisi szerkesztőcsapat a valóság és fikció kérdéseiről beszélget. Mennyi igaz abból, amit leírunk? Miért fontos ez az olvasónak? Mik a félelmeink az írásaink megjelenésekor? Hogyan kezeljük a kritikát? Miért írunk? Szó lesz traumaírásról, félelemről, belső késztetésről, szembenézésről és az írás adta boldogságról.
Dénes végigsimította a kezét a hajamon. Fura ez, évek óta nem láttuk egymást, mégsem idegen. Ismerős az érintése. El is vörösödök. Túl jól esik amikor hozzám ér közben meg még mindig végtelenül dühös vagyok rá.
– Adél, nem sok az a három gombóc fagyi? Hidd el én csak a javadat akarom … Nemsokára majd elkezdenek érdekelni a fiúk. Lehet kicsit oda kellene figyelni …
