Tag: Mátrai Szilvia

Szopizni akarom az ujjamat, de nem bírom, mindenemet leszíjazták. Elképzelem a másik részem drága hangját, aki mindig megnyugtat az éneklésével. Már hallom is. Érzem, hogy mindjárt itt lesz.

A konyhaajtó narancsszínű tejüvegén át felsejlett egy piros árny. Apám lenyomta a kilincset, megnyugtató sült gesztenye illat áradt kifelé, de mégsem mertem rásandítani.

Csak ülök az ágyad szélén, és nézlek. Milyen szépen kisimult a hófehér bőröd, újból fiatalnak tűnsz, kifejezetten jól áll neked, hogy ledobtál 70 kilót. Ha hazajönnél, adnék kölcsön neked ruhákat.