Tag: Pecasz Leskó Éva

Margit másnap délelőttig maradt. Alíz kikísérte, majd a házba visszatérve szemügyre vette az  előző este romjait. Az asztalon hevert még a megbontott vörösbor, és a poharak. Az asztalterítőn a szétpergetett mogyoróhéjak között ott lapultak a borozgatás árulkodó nyomai, a kicseppent és beszáradt vörös foltok. Nem érdekelte, nem csinált rendet.

Naná, hogy gondolok rátok, egész nap. Még ma is működik a játékos párbeszédünk, mosolygok magamban. Évekkel ezelőtt találtuk ki, amikor kiskamaszként ciki volt kimondaniuk, hogy „szeretlek”. Már nem érzik úgy, hogy ciki. Kimondják.

Hosszas keresgélés után megtalálta a telephelynek legmegfelelőbb telket. Megvásárolta, és felépítették a raktárakat, vettek és béreltek is munkagépeket, lázas munkával teltek a napok. A költségek ugyan napról napra nőttek, de nyugodt volt, ha beindul az üzlet, minden rendben lesz. A külvilág problémáival nemigen foglalkozott.