Lévay Luca Sára: Játék vagy gyilkosság?
Nézünk egymásra meredten, ők értetlenül, én magamban vívódva, holott tudom, innen már nincs menekvés.
Category: junior
Osváth Zita: Törött tükör
Az osztálytársaim kipécéztek maguknak, mondván, hogy én összevissza hallucinálok. Minden áldott reggel félve mentem iskolába, és ijedten is távoztam, hiszen nem akartam otthon egyedül maradni Tükörlénnyel.
Lévay Luca Sára: Az utolsó meséd
Kedvenc úticélod az Óperenciás-tenger legkisebb szigete, a Banán-sziget volt, meséid is mind az ottani életről szóltak. Kezdetben csak nevettem rajta, hisz se Óperenciás-tenger, se Banán-sziget nem létezik, ám egy idő után kezdtem hinni neked.
Kássa Zoé: A lemez forog tovább…
Annyira más voltál, mint én. Te vicces, vagány és cserfes. Mindenkivel el tudtál beszélgetni. Én meg pont az ellenkezője: félénk, visszahúzódó és magamnak való.
Pribus Maja: Vele ébredni
Beszélnem kell a főnökömmel, délután állásinterjút kell tartanom, egy ismerősöm jelezte tegnap, hogy fel akar majd hívni… Semmi fontos, amiért hamar el kéne hagynom a házat.
Szilágyi Lili: A legjobb barátom
Egészen délig a homokozós vödörbe gyűjtöttük a bogarakat, majd letakartuk egy műanyag tálkával. Az óvó néni hívott mindenkit ebédhez, ezért a csúszda melletti kiskapu mögé elrejtettük
Huba Luca: Banán
Elhallgattam. Csak ültem szipogva és a kezemet magam előtt tartva, mint egy dínó. Ilyen kis szerencsétlenül.
Romsics-Fodor Lili Hanna: Szétszórva
Kétségbeesetten vágyott az emberi kapcsolatokra, és hihetetlen félelmet érzett olyankor, mikor Anna felszívódott.
Pál Hédi Noémi: Az utolsó tánc
A hatéves énem külsőre majdnem ugyanolyan, mint most. A változás kívülről úgysem látható. A képen egymás vállát átkarolva mosolygunk a kamerába, én épphogy csak megmozdítva az ajkaimat, neki viszont fülig ér a szája.
Romsics-Fodor Lili Hanna: Fekete pötty
A bal íriszében megbújó fekete pöttyöt csodáltam egy darabig, ő pedig valószínűleg nem értette, miért bámulom.