novella

Hatala Edit: A sün

Eltelik a nap. Kata hazafelé megáll a bátyjánál. Testvére magányos farkasként él, ha jó kedvében van, szót ért vele, de van úgy, hogy goromba mondataival elijeszti húgát.

novella

Szalai Panni: Szegény Loztor József lovai

Apámat akkor láttam először sírni, amikor elvitték a feketéket. Állt az udvaron, és folytak munkásarcán a könnyek. Társai kétfelől kerülték a csatakos, csupasz hátukkal, zabot sem kaptak még, sunnyogtak, kapdostak, az egyik füléről lassan lehullott a sörényébe gabalyodott, ottfelejtett pántlika

novella

Bernscherer Tibor: Betonlufi

A meder közelében megcsúsztam a moszatos betonon, és egy pillanat alatt a vízben találtam magam. Egyik cipőm elvitte a víz, majd kicsit lejjebb megakadt a törmelékben. Pánikba estem, hogy anyám mit fog szólni.

novella

Somody Bea: Linda

Linda elgondolkodik, hiába nézegeti a borítékot, úgysem tudja elolvasni a feladót, összefolynak a betűk a szeme előtt. A levelet az ölébe teszi, és megkéri a közelben álló fiút, aki önkéntesként dolgozik az intézetben, hogy tolja őt vissza a szobájába.

novella

Nagy Eszter Anna: Anyának ne mondd el

Szombatra beszéltük meg, amikor én matt másnapos voltam egy céges buli után, de mivel olyan még sose történt, hogy ő szervezett volna velem egy találkozót, így erőt vettem magamon és nem mondtam le. Kettőkor – amikor felkeltem – ráírtam, hogy megbeszéljük a részleteket, de végül megkért, halasszuk el.